Bíró László családreferens püspök tartotta a Pécsi Egyházmegye papi rekollekcióját Mohácson

Hazai – 2016. november 10., csütörtök | 9:02

Az őszi rekollekció második mohácsi találkozóján, amelyet november 7–8-án tartottak, a házasságról és a családpasztorációról beszélgettek az egyházmegye papjai Bíró László családreferens püspök irányadó gondolatai mentén.

A házasság bibliai alapjaival kapcsolatban Bíró László családreferens püspök a philadelphiai, 2015-ben megrendezett családkongresszus anyagára hivatkozva osztotta meg személyes tapasztalatát. Ez a háttéranyag vezette a hallgatóságot az Amoris laetitia pápai buzdítás mélyebb megértéséhez, kiemelve, hogy Ferenc pápa szenvedélyesen képviseli a személy javára történő megkülönböztetés képességének elsajátítását.

Az egyház tanításának teljessége érték, ahogyan maga a szentségi házasság is érték, ennek tudatosítása öröm forrása és ünnepi alkalmat teremt. Lelkipásztori szempontból nagy kihívást jelent a szentségi házasságra való felkészítés.

A család kiindulópontja a házasság, a házasság szentsége pedig nélkülözhetetlen az egyház számára. A házasság kincs, érték. Ferenc pápa arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyházon belül is a családokat jellemző gyakorlatiasság szempontjainak kell megjelenniük. Az egyház édesanya. Nem kívülről szemléli a családokat. Valamennyi emberi kapcsolat modellje a család, és ha nem törődünk vele, akkor az egész társadalom lesz szegényebb. Pasztorális megtérésre van szükség, hiszen az egyház nem tudja ellátni a rá bízott feladatokat, ha nem vonja be a családokat, vagy nem ölti magára a családok vonásait. Ez a sugallat alakítja gondolkodásunkat, hogy hogyan tekintünk a hívekre, nem túlzott szigorral, és nem is túlzott engedékenységgel. Túl kell lépnie az egyháznak a mesterséges szétválasztásokon, ami az igazság és a gyakorlat között jelen van, mert csak így tudja az erkölcs felelősségével hirdetni a család szentségét – hangsúlyozta Bíró László.

A püspök hosszabban elmélkedett a jegyesség teológiájáról és annak pasztorális kihívásairól is. Elmondta, a párkapcsolat ideje Isten megtapasztalásának egy sajátos időszaka, az elhivatottság ideje. Jelen van benne a megkereszteltség ténye. A megkeresztelt jegyesek Krisztushoz tartoznak, és arra kapnak meghívást, hogy párként találkozzanak vele, hogy maga az Úr emelje fel kapcsolatukat. Arra készülnek, hogy Krisztus és az egyház kapcsolatát mutassák be.

A „jegyesoktatás” fogalmából ki kell szabadulni, és tágabb értelemben kell szemlélni azt. A „jegyesoktatás” sajnálatos módon leszűkült egy esküvőre való felkészülésre. A lelkipásztoroknak nem életvezetési tanácsokat kell adniuk, hanem a házasság szentségére kell felkészíteniük a jegyespárt.

Udvardy György pécsi megyéspüspök, megköszönve Bíró Lászlónak mindazt, amit a házasságról, családról tanított, kiemelte: A családról, házasságról, a házasság szentségéről úgy beszéltünk, hogy a családról való gondolkodás lényegileg hozzátartozik a lelkipásztori tevékenységünkhöz. Ahogyan a családról gondolkodunk, úgy gondolkodunk az életről, feladatokról, közösségről, jóról, megosztásról. Isten találékonysága nem szűnt meg. Ezt fontos hangsúlyoznunk a képzéseink alkalmával. Témáink segítenek a szentség fényében nézni korlátainkat, hiányosságainkat, ugyanakkor formálódásunkra, fejlődésünkre, a jóra való törekvésünket is. A papság méltósága és szentsége megkívánja ezt a szemléletet és a közös, együttműködő lelkipásztori munka megszervezését. Ez egyházmegyénk konkrét reménye.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Fotó: Loósz Róbert

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria