Bizalom az irgalmas Istenben – Konferencia az Isteni Irgalmasságról

A nap során előadást tartott Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, Beer Miklós váci megyéspüspök, Patrice Chocholski, a Világkongresszus főtitkára, Olofsson Placid OSB és Janig Péter kórházlelkész. A délután a kiengesztelődésről szólt, imádságokkal és tanúságtételekkel, Kemenes Gábor vezetésével. A záró szentmisét Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius mutatta be. Az egynapos konferencián, amelynek főszervezője Katona István egri segédpüspök volt, közel 1200-an vettek részt.

Székely János „Az irgalmasság a Szentírásban” című előadásában kitért arra, hogy az ókorban úgy tartották, hogy az irgalom a lélek betegsége, amely megnehezíti a bölcs ember tisztánlátását. A távol-keleti vallások sem ismerik az istenségnek az ember iránt érzett irgalmas szeretetét. A Szentírásban egészen más kép rajzolódik ki Isten és ember kapcsolatáról. Isten szeretetéből lettünk. Nem véletlen, hogy a kereszténység alapszimbóluma a szenvedő Krisztus-arc. Isten együtt érez velünk, egy velünk.

Székely János az Ó- és Újszövetségből vett példákkal és képekkel mutatta be, hogy az a szövetség, amelyet Ábrahám Istennel kötött, életre-halálra kötött szövetség, olyan szövetség, amely nem egyoldalú. Nemcsak nekünk van szükségünk Istenre, Istennek is végtelenül fontos az ember. Isten hozzánk kötötte magát, nevéhez hozzákötődnek az emberek nevei – Ábrahám Istene, Jákob Istene – Istent nem lehet tőlünk többé elválasztani. Az Ószövetségben sok helyütt olvasunk arról, hogy a nép Isten irgalmát várja a Messiás eljövetelétől. És valóban, Jézus Krisztusban az Atya szeretete jelenik meg itt a földön. Krisztus maga a nem kézzel épített templom, amit lerombolnak, de Isten három nap alatt felépíti. Ebből a templomból víz fakad, ami életet ad a világnak.

A Biblia szól arról is, hogy aki az irgalmat egy kicsit is megtapasztalta, annak tovább kell azt adnia. Ingyen kaptuk életünket, szüleink és nagyszüleink szeretetét. Nem érdemeljük meg és soha nem fogjuk megérdemelni. Aki felismeri ezt, annak természetes, hogy abból ő is igyekszik valamit továbbadni. A Biblia legalapvetőbb szava az irgalomra a kötődés. Ez az a fogalom, amit a mai társadalom oly nehezen tud elfogadni. Ez az a fogalom, amely nehezen fér bele a mai ember sikerre, törtetésre épített világába. De nem arra születtünk, hogy törtessünk, hanem arra, hogy szeressünk. Az ember akkor lesz boldog, ha sikerül az életét odaadnia. Ha önmagát keresi, egyre inkább elveszíti önmagát. Gátlástalan, önmagukat építő emberekből nem lesz boldog világ – figyelmeztetett az előadó.

Patrice Chocholski, a Világkongresszus főtitkára előadásában a II. János Pál pápa életében és szolgálatában megmutatkozó irgalmasságról beszélt. „Isten irgalma emberi arcokon érkezik hozzánk”. Isten irgalmas arca a mi jövőnk arca, s Isten irgalmán kívül nincs más remény, nincs más kiút a mai ember számára. Az Egyház feladata, hogy mindig új és friss módon közvetítse Isten irgalmas arcát a világnak. „Szeressétek meg Istent! Napozzatok és süljetek le Isten szeretetének napsugarában!” – zárta gondolatait Chocholski atya.

Olofsson Placid atya tanúságtételében arról beszélt, hogy hogyan élték meg Isten irgalmasságát a Gulágon. Tíz évig tartó kényszermunkája során végig igyekezett társaiban életben tartani a reményt, mindig megtalálva a módot a lelkipásztori munkájának végzésére. Ilyen volt például az „apró örömök olimpiája”, melynek során minden rab az apró örömöket kereste a nap folyamán.

Beer Miklós püspök előadásában a bűnbocsánat szentségének fontosságára is figyelmeztetett: „Hogy sebeket gyógyíthassunk, ahhoz saját magunknak kell meggyógyulnunk” – fogalmazott. Ha a bűnbocsánat szentségében átéltük Isten irgalmas szeretetét, akkor ez egyúttal arra is kötelez bennünket, hogy ezt másoknak is közvetítsük, hiszen olyan sok megosztottság, bizalmatlanság és megbántottság terheli országunkat, Európát és az egész világot.

Beer Miklós Szent Pált idézte, aki így ír: Az Úr elém jött, meghívott, megtisztított és megbocsátott. – Ez a példa arra is indítson bennünket, hogy ne várjuk, hogy odajöjjenek hozzánk a megalázottak, a kitaszítottak, cigány testvéreink és más rászorulók: menjük eléjük, hiszen Isten követségében járunk! A világ teli van fájdalmas sebekkel: a történelem okozta sebek elvarratlan szálaival, a sok-sok rászoruló, szenvedő emberrel és családdal. Krisztus szeretete azonban sürget minket: a bocsánatkérést először nekünk kell kimondanunk, a segítséget először nekünk kell felajánlanunk. II. János Pál pápától megtanulhattuk, hogy újra és újra bocsánatot lehet kérni – merjük mi is követni őt ebben! Beer Miklós előadása végén ismét figyelmeztetett a szentgyónás, a bűnbocsánat fontosságára, és kérte a jelenlévőket, imádkozzanak azért, hogy legyen elég pap, aki ezt a szentséget közvetíteni tudja az emberek felé.

Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius a konferencia záró szentmiséjében II. János Pál pápára emlékezett, aki igazán megismertette a megváltás és feltámadás végső értelmét, az Isteni irgalmasságot. Az irgalmasság üzenete minden jóakaratú emberhez szól, és az emberiséget a békéhez és az egységhez kellene vezetnie. „A feltámadt Jézus úgy köszöntötte a tanítványait, hogy ’Békesség nektek’, és azt kívánta, hogy ezt az üzenetet továbbítsák az egész világnak. Mindazonáltal a béke a szívünkben akkor lesz képes uralkodni, ha hűségesek leszünk a szeretethez, amelyet Isten nekünk kínál.”

A beszéd teljes terjedelmében olvasható Dokumentumok rovatunkban.

***

Isten szolgája II. János Pál pápa életével, pápai szolgálatával és halálával új erővel hirdette meg az irgalmasság üzenetét. Ezt a hívást követve Christoph Schönborn bíboros kezdeményezésére világkongresszusok és konferenciák sorozata ünnepli és hirdeti Isten irgalmasságát. Az első világkongresszus színhelye Róma volt 2008. április 2. és 6. között. A II. világkongresszust 2011. április 27. és május 1. között rendezik meg Krakkóban. A két világkonferencia közötti időben kontinensenként és országonként rendeznek konferenciákat. Olaszországban a tizenegyedik, Írországban a tizenkilencedik országos találkozóra készülnek.

Magyar Kurír

Képek: Török Viktória