Bölcskei Gusztáv a kormányzati tanácsadók ideológiai támadásáról

A mai Magyar Hírlapban („Nem érdekel, ki volt ügynök” 14. o.) Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke nyilatkozik, aki elmondta: „A költségvetési vitában aggasztónak tartottam, hogy ideológiai támadást intéztek intézményeink ellen, mondván: az egyházi iskolákban a diákokat átprogramozzák és az oktatás miatt az egyháznak túlzott befolyása lesz. Ilyen vádat a rendszerváltozás óta nem tapasztaltunk. Ezzel nem az egyházak léptek át a politika mezejére, hanem éppen a pártpolitika lépett át megengedhetetlenül egy határt. Kormányzati tanácsadók fogalmazták meg a fentieket, például a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadója, Buda Péter. A sajtóban visszatérően az egyházak túlfinanszírozását hangsúlyozzák. Utóbbi nem volt új vád, de az igen, hogy az államnak a nevelést nem szabad átengednie az egyházaknak… Igaz, hogy visszavonták a korábbi javaslatot, de az egyenlő finanszírozás elve továbbra sem érvényesül, s emiatt Alkotmánybírósághoz is fordulunk. Ugyanis az egyházi iskolákba bejáró tanulók után nem kapunk támogatást, és az intézményeink bérfejlesztését az önkormányzatokkal ellentétben nem támogatják a központi költségvetésből. Veszedelmes terület és újabb konfliktus alapja, hogy a költségvetésben nulla forint szerepel az egyházi ingatlanok új ügyeinek rendezésére. Pedig erre törvény kötelezi a kormányt.”

Az egyházaknak joguk van a véleményalkotáshoz

Gyurcsány Ferenc kormányfő vatikáni kijelentéseivel kapcsolatban Bölcskei leszögezte: „Alapvető és lényegbeli félreértésről van szó. Az egyházaknak joguk van véleményt formálni, legyen az gazdasági, vagy politikai kérdés. Egy népszavazás előtt is. A határon túli magyarság sorsa sem pártpolitikai kérdés. A velük való kapcsolatot feladhatatlannak, elszakíthatatlannak véljük. Egyházunk a pártok előtt szólalt meg a népszavazási kérdésben, mivel ez számunkra erkölcsi kérdés. A pártok hibája, hogy szerintük mindent csak pártpolitikai kérdésként lehet rendezni. Ez egészségtelen. Nem célunk, hogy a pártpolitikába beleszóljunk. Az elmúlt években a pártok akartak beleavatkozni az egyházak életébe… Semmilyen egyháznak nem jó, ha pártbefolyás érvényesül benne. Egyértelmű, hogy egy református lelkész sem bal-, sem jobboldali párt tagja nem lehet, mert azzal megszegi az egyház törvényét. Nem szoktuk álláspontunkat megváltoztatni, és azt a pártok döntik el, hogy az melyikük véleményéhez áll közelebb vagy távolabb. Nem emlékszem, hogy valaha is buzdítottunk volna híveket konkrét pártokra történő szavazásra.”

Arra a kérdésre, „nem érzik-e hátrányosnak, hogy a katolikus egyház a vatikáni magyar vegyes bizottságban is tárgyalhat a kormánnyal?”, Bölcskei azt felelte: „A két egyház között emiatt nem szokott feszültség lenni. A párbeszéd, az együttműködés a katolikus egyházzal nem akadozik. Ha például a közszolgálatiság területén eredményt érnek el, azután a másik egyházat sem lehet annál rosszabb pozícióba hozni.”

A püspök az ügynöktörvénnyel kapcsolatban azt mondta, hogy 1990-ben kellett volna kikérni azokat az iratokat, amelyek az egyházi személyekre vonatkoznak, hogy egy belső egyházi vizsgálatot tudjanak végrehajtani.

MH/MK