Bubnó Tamás: a Szent Efrém Férfikar a monarchia lenyomata

2012. április 24., kedd | 9:30

Liszttel, Bartókkal, a Muzsikással és Sebestyén Mártával dolgozik az alapvetően bizánci egyházi zenét éneklő Szent Efrém Férfikar. A tízéves kórus vezetőjével, Bubnó Tamással beszélgettünk.

Az interjú előtt azt mondta, sajnos eljött a tizedik év. Miért sajnos?

Hát, csak az idő múlása miatt. Azóta mindenki tíz évvel öregebb lett Egyébként nem sajnos, szép idő a tíz év. Az első három évben csak puhatolóztunk, kialakult a stílusunk. Akkor kaptunk igazán lendületet, amikor kézbe fogtuk Boksay János pap-költő Aranyszájú Szent János-liturgiáját. A görög katolikus énekek eredetéből és variánsaiból írtam épp a doktori dolgozatomat, Kárpátalján voltam kutatni. Egy özvegy papné hozott egy kéziratot. Tudtuk, hogy ez a szerző komponált tíz misét, amiből kettő fennmaradt. És erre ott volt egy az elveszett nyolcból a kezemben. Elkezdtünk ezzel foglalkozni, így jött létre a Szent Efrém Férfikar. Akkor tizenketten énekeltük, most tizenöten vagyunk, nem túl nagy a fluktuáció.

Gondolom, az idő múlásával már csak a repertoár miatt is egyre nehezebb újonnan bekapcsolódni a csapatba.

Ez így van. Sok idő megtanulni a folyamatosan bővülő repertoárt. Egy-egy koncertre még be tud állni egy-egy helyettesítő énekes, hisz akkor csak a koncertprogramot kell elsajátítania. Egyébként ezen zenék nehézsége elsősorban nem is a technikai problémákban jelenik meg, hanem a lelki megközelítésben. Ha valaki nem tudja olyan indíttatásból elénekelni, amilyenben született az adott darab, akkor az nem elég érdekes ahhoz, hogy magában, mint mű, megálljon. Pár hete a Művészetek Palotájában Fischer Ivánékkal léptünk fel, és azt mondta: nem az a probléma, hogy nem ismernénk Mozart Requiemjét, hanem hogy egyáltalán a gyászmisét nem ismerjük. A zenészek nem tudják, az mi. Mintha nekem egy buddhista imát kellene jól előadnom. 

Gondolta volna tíz éve, hogy ide jut a Szent Efrém?

Nem. Koncerteztünk a Tavaszi Fesztiválon, az Orientale Lumen sorozat keretében koncerteztünk a Szent István-bazilikában, mindkét fellépésünkön nyolcszáz ember volt. Kóruskoncertre rendszerint akkor megy az ember, ha fellép a rokona, ezért hihetetlen, hogy ennyien érdeklődnek irántunk. Négy koncertet hirdettünk a bazilikában, amit ha nem tudunk megtölteni, óriásit bukunk, mert a vendégszólistákat ki kell fizetni. Tele volt a Szent Mihály-templom is a Váci utcában. Ez nagy dolog, mert visszaigazolás a liturgia felé is. Semmi könnyed dolgot nem csinálunk, és mégis tetszik az embereknek. (Persze tudunk bordalokat is énekelni, de nem az a fontos.) A YouTube-on már nem egy év, hanem egy hónap alatt nézik meg pár ezren a videóinkat, ami nagy szó, és érdekes fokmérő.

Külföldön is volt már hatvan koncertünk, tisztességes fellépési díjjal. Ez a hangszeres zenészeknél természetes, de a kórusok közt ritka: meghívnak a kórustalálkozóra, ahol maximum a szállást és a kaját fizetik, de az utat már nem, honoráriumról pedig ne is álmodj. Hogy ez velünk nem így van, ez kivételes. Már csak a legnagyobb fesztiválokra nem hívtak még meg minket. 

Melyek ezek?

Pl. a Prágai Tavasz, vagy a Luzern-i fesztivál, a Baath-fesztivál, vagy a londoni Royal Albert Hall matinékoncertjei. Azért nagyhírű fesztiválokon már ott vagyunk, például a Festspiele Saar-on, aztán az egyik legnagyobb német fesztiválon, a Schleswig-Holstein Musikfesten. Ezeknek nagy rangja van, és hozzák a kisebb meghívásokat. Most készülünk a Contentus Moraviae fesztiválra, ami az egyik legnagyobb cseh fesztivál. Londoni, hong-kongi és oslói egyházzenei fesztivál is érdeklődik irántunk – reméljük összejön. Nehéz egy kórust menedzselni, a legtöbb szervező azt mondja: ja, kórus? Az nem kell, annak itt van a városi kórus. Bizánci, ortodox zenét énekelnek? De akkor már inkább hívunk egy orosz együttest. Mit akar egy magyar együttes pravoszláv zenével? Pedig az egyik legjelentősebb pravoszláv fesztivál megnyerésével indult el a szekerünk, ahol eddig mindig szláv együttes nyert. 

Más meglepetéssel is szolgálnak: Sebestyén Mártával lépnek fel. Hogy jön össze bizánci zene és népzene?

Énekelt velünk egyébként Kocsis Fülöp hajdúdorogi görög katolikus püspök is, mint szerzetes. Nagyon népszerűek a vele készült videóink. A moldvai csángó katolikusok dalainak világára erősen hatással van a pravoszláv környezet.  Sebestyén Mártával ilyen paraliturgikus Krisztus-siratókat adunk majd elő. Ő nagyon szereti a görög paraliturgikus vallásos népénekeket is. Jövőre meg akarjuk hívni a görög Nektaria Karantzit, aki az ottani Sebestyén Márta. Szeretnénk emellett majd a bizánci rítus széléről meríteni, örmény és kopt zenéket bemutatni. Az az izgalmas, hogy a finn és a ciprusi két eléggé különböző mentalitású emberfajta, és mindkettő ortodox keresztény. Mi az, ami összesimítja a kettőt? A bizánci hit-érzet mégis összeköti őket. Ezért készítünk még egy albumot Bizánci mozaikok címmel, ami a nyáron fog megjelenni.

Azért el-elkalandoznak másfelé is, például kiadtak egy lemezt Liszt Ferenc férfikarra írt műveivel.

Lisztnek van egyetlen egy ószláv nyelvű motettája, ezáltal ismertük meg. Pedig az együttes kétharmada a nevét viselő akadémián végzett – viszont a férfikarait nem igazán ismertük. Az ószláv motettával is Kárpátalján találkoztunk. Ezt Cirill és Metód ezer éves jubileumára írta. Ennek kapcsán derült ki, hogy egész kötetnyi férfikari műve van, hiszen ennek a kötetnek a végén volt eldugva a motetta. Föltettük a kérdést, hogy miért nincsenek ezek felvéve: hát azért, mert nagyon nehezek. Kényes darabok, nehezen adják meg magukat, mivel Liszt elsősorban hangszerekre komponált, ilyen füllel is írta meg ezeket, márpedig amit hangszeren könnyű lejátszani, azt egyáltalán nem biztos, hogy könnyű elénekelni is. Eddig két lemezt adtunk ki a műveivel, de még ki kellene adni másik nyolcat is, csak most elsősorban a jubileumi évre koncentrálunk. 

Most foglalkoznak valamivel a koncertezésen kívül, vagy a turnék elviszik minden idejüket?

Egy ideje Bartók (is) foglalkoztat. Neki összesen hat férfikari műve van, ami még kevés is egy cédére, talán negyven percnyi az anyag. A Muzsikással ezért azt találtuk ki, hogy ezt a hat férfikart körbevesszük olyan zenékkel, amelyek vagy ebből a hangszeres világból eredeztethetőek, vagy arról a tájról származnak. Négy férfikar ugyanis népi eredetű. A másik kettő közül az első egy 1903-as poszt-romantikus mű, gyönyörű, de senki meg nem mondaná, hogy Bartók írta…  Ez egy liszti, magyaros-cigányzenés meditáció, az a címe, hogy Est. Ezután jöttek a népdalfeldolgozások: egy tót, két magyar, egy székely darab; végül élete vége felé, 1936-ban írta az Elmúlt időkből című, monumentális, negyed órás darabot, ami egy férfikari szvit. Ezek közé csempészünk be a Muzsikással a darabokhoz illő muzsikákat. A darabokat már három éve tanuljuk, még egy-két évig biztos kell velük foglalkoznunk. Mindig Jelenits tanár úr jut eszembe, aki azt mondta egyszer: csak remekművekkel érdemes foglalkozni. Egyre inkább rájövünk, hogy mennyire igaza van. A remekmű filozófia, benne van a lélek.

Saját darabokat is énekelnek, például experimentális műveket. Ön is komponál?

Igen, és saját magamon érzem, hogy mennyire nem elég az, ha valakinek van egy jó ötlete. Ugyanakkor aki nem énekel kortárs darabokat, az nekem gyanús. A gyerekeknek is tanítunk kortárs zenét, mert érdekli őket, másrészt egyszerűen most élünk. 

Közhely, hogy a kortárs komolyzene elvesztette kapcsolatát a közönséggel. Vagy ön nem így látja?

Ez így van, mert sokan – felelőtlenül – sekélyes darabokat írnak, rossz zenét szereznek. Nem jut eszükbe jobb, nincs bennük belső rend. Bartók fia, ifj. Bartók Béla mondta, aki az unitárius egyház főgondnoka volt, hogy az apja a harmincas évek elején éjszakákon át a rádió zaját hallgatta. Aztán ebből csinált rendet. Sok zsákutcába vezető ötlete van egy szerzőnek, ezeket ki kell tudni dobni. Nagy vívódás ez, én is megtapasztalom, most például az 50. zsoltárt zenésítem meg épp. Ha azonban nincs áldás a munkámon, felettem álló hatalmak nem hagyták jóvá, akkor ki kell dobni, újra kell kezdeni. Beethovennél lézertechnikával felfedték, hogy rengeteget javított, akár hússzor is, aztán a legtöbbször visszatért az eredetihez. Az egyházi zeneszerzőkben van még egy gátlás: a gregorián és bizánci egyszólamúságnál úgysem tudunk jobbat írni. Ami megnyugvás, de akkor meg minek írjunk? Ugyanakkor én is szeretném megírni az 50. zsoltárt, mivel nagyon fontos a görögkatolikusoknál, s nekem személyesen is. 

Említette, hogy nem tudta megfejteni, hogy miért szeretik annyian a zenéjüket. Nem lehet, hogy a bizánci zene teltsége és megszólalása miatt?

Valóban, a bizánci zene nagyon felhangdús. Ráadásul a 15 énekesünkből kilencnek kivételes hangi, hangszínbeli adottságai vannak. Nagy szerencsém van, hogy egy ilyen aranycsapat trénere lehetek. Négy-öt embernek meg különleges a zenei világa, és egészen máshonnan közelítenek a feladathoz. Azt szoktam mondani, hogy a kórus a monarchia hangi lenyomata. De másféle ellentétek is vannak: például komoly vita szokott kerekedni az alkoholfogyasztók és az alkoholellenesek közt a turnékon. De nyakas debreceni kálvinistán át hithű és kevésbé hithű római katolikusig és jómagamig sokféle felekezet is képviselteti magát. Belőlünk, görögkatolikusokból  öt van, de a felekezet nem szempont. 

Liturgiában szoktak énekelni?

Szoktunk, nem is keveset. Épp most készült el egy új lemez Kocsis Fülöp püspökkel közösen a Hajdúdorogi Egyházmegye száz éves centenáriumára, egyszerűen az a címe, hogy Szent liturgia. Máriapócson vettünk fel egy teljes görögkatolikus liturgiát, így a két cédés album száz perces lett. Sokat éneklünk liturgiában, mert ez a zene ott működik a legjobban, hiszen arra született.

Szilvay Gergely/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Címkék: egyházzene
hirdetés
Vezető híreink – olvasta már?
harminc-eves-gyerekmaros-uj-segitoket-erdeklodoket-is-varnak-szuletesnapra
Harmincéves a Gyerekmaros – új segítőket, érdeklődőket is várnak a születésnapra

Idén 30 éves a Nagymarosi Ifjúsági Találkozó keretében működő Gyerekmaros. A szervezők, jelenlegi és volt önkéntesek együtt ünnepelnek április 27-én Budapesten a Katolikus Pedagógiai Intézetben (KaPi), ahova várják azokat a fiatalokat is, akik a jövőben szeretnének csatlakozni a csapathoz.

2019. április 25., csütörtök
urban-erik-az-erdelyi-ferencesek-uj-tartomanyfonoke
Urbán Erik az erdélyi ferencesek új tartományfőnöke

A Kisebb Testvérek (Ferencesek) Szent István Királyról Nevezett Erdélyi Rendtartománya 2019. április 23–27. között tisztújítással egybekötött káptalant tart a csíksomlyói kegyhelyen.

2019. április 25., csütörtök