Celli érsek: A közösségi média egy „digitális kontinens”

A  közösségi oldalak néha az emberek legrosszabb oldalát hozzák elő: még Ferenc pápa hihetetlen népszerűségnek örvendő Twittere is tele van otromba kommentekkel. A Vatikán fő médiastratégája mégis úgy látja: a Katolikus Egyház nem hagyhatja figyelmen kívül az evangelizáció lehetőségeit, melyeket az internet kínál nekünk.

Hajlamosak vagyunk rá, hogy az akváriumban halásszunk – mondta Celli érsek az újságíróknak május 22-én –, és elfeledkezünk róla, hogy a halak többsége az akváriumon kívül van. Majd hozzáfűzte: ha az Egyház nem használja a közösségi oldalakat, „a végén már csak magunkhoz fogunk beszélni”.

Celli érsek a tömegtájékoztatás világnapja alkalmából rendezett találkozón – melyet a brooklyni egyházmegye szervezett –, valamint New York-i útja során több alkalommal is elismerte: előfordul, hogy a közösségi média fórumai a személyes támadások terepévé válnak, és inkább a megosztottságot mozdítják elő, mint a közösséget.

A digitális média vezető személyiségeivel való megbeszélésén Celli érsek elmondta: a Vatikán eddig éppen azért állt ellen a Facebooknak, amikor könyörögtek, hogy Ferenc pápának hozzanak létre egy oldalt, mert a Facebookon nehezebb moderálni a közönséges hozzászólásokat. A vatikáni tisztviselők így is eleget dolgoznak azon, hogy eltüntessék a trágár kommenteket a Vatikán hírportáljának Facebook-oldaláról – az udvariasan megfogalmazott kritikákat meghagyják.

A Twitteren ritkább a közönséges megjegyzés, ezért azzal jóval kevesebb gondjuk van – mondta az érsek. A @pontifex Twitter-oldalt 4 millióan követik, és visszafogott becslések szerint is mintegy 60 millió emberhez jut el a retweetek és egyéb megosztások révén.

Nem vagyunk naivak a közösségi média veszélyei tekintetében – hangsúlyozta Claudio Celli egy interjúban. – De ha valaki belép ebbe az arénába, a pozitív aspektusokra kell összpontosítania. Az érsek „digitális kontinensnek” nevezte a közösségi médiát, amelyet az Egyháznak missziós területként kell kezelnie.

Claudio Celli, akit még XVI. Benedek nevezett ki jelenlegi pozíciójába 2007-ben, szorgalmazta, hogy a Vatikán használja ki az új médiában rejlő lehetőségeket. Amikor 2012-ben elindították Benedek pápa Twitterét, nem mindenki lelkesedett az ötletért, mert tartottak az online támadásoktól. És valóban, XVI. Benedek pápasága utolsó évében megszaporodtak a negatív hangvételű kommentek. Ferenc pápa megválasztása után ismét helyreállt a hangnem, ami Celli érsek szerint annak is köszönhető, hogy az új pápa minden lehetséges módot megragad a kommunikációra. Mint az érsek megfogalmazta: a média iránti nyitottság tükrözi Ferenc pápa egyházképét.

Ferenc pápa olyan Egyházat képzel el, melynek ajtaja nyitva áll mindenki előtt – mondta Celli érsek. – A nyitott ajtó mindenkit beenged, aki be szeretne jönni, nem számít, milyen életállapotban van.

A katolikusok számára kulcsfontosságú – tette hozzá Claudio Celli –, hogy tartsd oda a másik orcádat is, ha megtámadnak. „Jelenlétünk (a digitális médiában) csak akkor hatékony, ha hitelesen tanúskodunk a hitünkről.”

Magyar Kurír
(vn)