Barta Barnabás a Szatmár megyei Kaplonyban született 1989. február 8-án ötgyermekes család legkisebb gyermekeként. Tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Nagykárolyban folytatta a Kalazanczi Szent József Római Katolikus Teológiai Líceumban. Az érettségi után kérte felvételét a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézetbe 2007-ben.
Vallásos környezetben nőtt fel, édesanyjával és testvéreivel rendszeresen járt templomba és ministrált. Így került közel Istenhez, és megszerette a templomot és a liturgiát. Ahogy mondta, hivatástörténetében nem volt semmi rendkívüli esemény, már gyerekkoromban felmerült benne a papi hivatás gondolata és ez az évek folyamán érlelődött egészen tizenhat éves koráig, amikor véglegesen eldöntötte, hogy érettségi után a teológiát és a papságot választja.
A papi hivatás Barta Barnabás számára egyszerűen szolgálat. Egy feladat, amit Isten bízott rá A pap is egy tagja a közösségnek, amelyben él és dolgozik, vallja a diakónus. Olyan tagja, akit az Isten különös feladattal bízott meg: azzal, hogy összekovácsolja és segítsen ennek a közösségnek Isten felé haladni, vagyis felelőssé válik értük. A papi hivatás felelősségteljes szolgálat, amelyben a pap együtt a hívekkel keresi az Úr arcát és akaratát.
A papszentelésről elmondta: már egy évvel ezelőtt, a diakónusszenteléskor is megtapasztalta, hogy a szentelés az embert belülről átalakítja. Sokat fáradozott azért, hogy jól felkészüljön lelkileg a szentelésre, amely készület nem zárult le és nem is zárul le a szentelés után sem.
Arra a kérdésre, hogy milyen pap szeretne lenni, a kaplonyi diakónus így válaszolt: „Jó lelkipásztor szeretnék lenni.” Papi jelmondata így hangzik: „Uram, a Te arcodat akarom keresni…”(Zsolt 27, 8). Olyan pap szeretne lenni, aki folyamatosan keresi az Úr arcát, a közösséggel együtt, embertársaival együtt. Szüntelenül megnyugvást keresni, az Úr arcának szemlélésével.
Egy pap az életpályájával lehet Krisztus megjelenítője az emberek között, vallja Barta Barnabás, azzal, hogy Istennek tetsző életet él. Ugyanakkor tudja, az ember gyarló, a jóra való hajlamot és akaratot állandóan fenn kell tartania és ápolnia kell magában. A pap úgy lehet hiteles megjelenítője Krisztusnak az emberek között, ha követi az Ő példáját. Barta Barnabás ehhez kéri Isten kegyelmét és minden jóakaratú ember imáját.
Magyar Kurír