„A tárgyilagos vita helyett teret nyert a politikai harc, amelyből teljes mértékben kiveszett a kárpótlás lényege és erkölcsi oldala, tehát a kommunista rendszer által elkövetett jogsértések helyrehozatala” - áll a nyilatkozatban, amelyet Dominik Duka prágai érsek, a Cseh Püspöki Konferencia elnöke, Joel Ruml, az Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke, valamint Jirí Danícek, a Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke írt alá.
„A parlament, amelynek garantálnia kell a törvényességet és a demokráciát, így nem teljesíti feladatát. Tudjuk, hogy nem a parlament mint intézmény álláspontjáról van szó, de néhány tagjának felszólalásai okot adnak erre a véleményre” - áll a dokumentumban.
A cseh állam és 17 csehországi egyház képviselői tavaly nyáron megegyeztek abban, hogy az egyházak visszakapják egykori vagyonuk 56 százalékát - erdőket, termőföldeket, halastavakat, épületeket -, amelynek becsült értéke 75 milliárd korona; a fennmaradó részért az állam 59 milliárd koronát fizet ki kárpótlásként, várhatóan 2030-ig. Az inflációt is figyelembe véve a végösszeg várhatóan 78,9 milliárd és 96,24 milliárd korona között lesz. 2030-tól ugyanakkor megszűnne az egyházak állami támogatása.
A cseh kormány januárban hagyta jóvá az egyházak kárpótlását, de azóta a kormánykoalíció szétesett, és egyáltalán nem biztos, hogy a parlament a kormány döntését megszavazza. Ugyanakkor a cseh társadalomban nagyon erős az ellenállás az egyházi kárpótlással szemben, egyes helyi megfigyelők nem zárják ki, hogy az ügy akár a kormány bukását is okozhatja.
MTI/Magyar Kurír