Csíksomlyó búcsútörténetének egyházi vonatkozásai

2014. június 12., csütörtök | 13:31

„A csíksomlyói búcsú eredettörténete” című könyvében Darvas-Kozma József esperes egyházjogi és egyháztörténeti szempontból vizsgálja a búcsút. Szőcs Lóránt, a Csíki Hírlap munkatársa arról kérdezte a szerzőt, mi késztette arra, hogy kötetet írjon a csíksomlyói búcsú eredetéről. A romkat.ro anyagát közöljük.

Darvas-Kozma József pápai káplán, címzetes esperes, csíkszeredai plébános elmondta: a rendszerváltás után vita indult arról, hogy mihez kötődik a csíksomlyói pünkösdi búcsú.

A ferences hagyomány és a csíki köztudat azt tartja, hogy a Hargitán, a Tolvajos-tetőn 1567. május 17-én volt egy csata a csíki katolikusok és az őket unitárius hitre téríteni szándékozó székely sereg között. Ez a harc a katolikusok győzelmével ért véget, és ennek emlékére gyülekeznek minden évben Csíksomlyón a hívek. Van azonban olyan vélemény is, mely szerint ez az ütközet nem történt meg, mivel nem lehet olyan eredeti, korabeli dokumentumot találni, amely erről írna. „Foglalkoztatott mindig ez a téma és, amikor 2009-ben bemutatták Mohay Tamás néprajzkutató A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás. Történet, eredet, hagyomány című könyvét, amelyben – úgy vélem – egy köztes megoldással próbálta feloldani ezt a vitát, éreztem, hogy illene a népi emlékezetre hagyatkozva, valamint egyházjogi és egyháztörténeti szempontból is újravizsgálni a búcsú történetét.”

Búcsút engedélyezni a pápának fenntartott jog. 1300-ban VIII. Bonifác pápa szabályozta elsőként a búcsúengedélyezést. Először 50 éves ciklikusságban, majd 25 éves időközönként hirdettek búcsút a pápák. Legutóbb 2000-ben II. János Pál pápa Krisztus születésének kétezredik évfordulója tiszteletére hirdetett búcsút. „Elkezdtem tanulmányozni, hogy melyik pápa adott engedélyt pünkösdszombati és pünkösdvasárnapi búcsúra, és eljutottam a pálosokig” – mondta el a csíkszeredai plébános.

IV. Szixtus pápa Mátyás király kérésére 1471-ben búcsút engedélyezett tíz pálos kolostorban, majd 1475-ben minden pálos kolostorban. Utóda VIII. Ince pápa 1484-ben adott a pálos rendnek búcsúengedélyt pünkösd szombatjára és vasárnapjára. Minden bizonyíték arra mutat ugyanis, hogy a ferencesek előtt a pálos rend volt Csíksomlyón. Erre utaltak az 2010-ben végzett régészeti ásatások, amelyek 14. századi leleteket azonosítottak. A monostort valószínűleg Lackfi Endre erdélyi vajda építtette, fogadalma emlékére, hogy a székelyekkel a moldvai részeket megszállva tartó tatárok fölött nagy diadalt aratott 1345-ben és 1352-ben. 1421-ben, majd 1432-ben a törökök, amikor feldúlták a Székelyföldet, felégették, földig rombolták a kolostort is. Sok szerzetest megölhettek, ugyanis a pálosok harcos rendet képviseltek, életüket is képesek voltak áldozni azért, hogy a pogány ne tiporja Mária országát. A túlélők a Salvator-remeteségbe húzódtak vissza, lemondva a lerombolt monostorról.

A remetéket a nép szívesen felkereste a Salvator-hegyen. Hunyadi János vajdának és a pápa követének, Újlaki Dénesnek jogában állt egy szerzetesrend monostorát egy másiknak átadni, így kaphatta meg ezt a ferences rend 1442-ben. 1448-ban a hitélet és középfokú oktatás is elindult már a csíki konventben, mert a tizenkét felsőfokú végzettséggel rendelkező szerzetes közül kettő mindig a középfokú iskolát vezette. Valószínű, hogy a pálos hagyományból a ferencesek a búcsút is átvették – ismertette Darvas-Kozma József.

János Zsigmond fejedelem Csíkba küldött kilenc prédikátort, hogy térítsenek mindenkit unitárius hitre – mesélte tovább a csíkszeredai címzetes esperes. – Mikes kapitány úgy bánt el velük, mint Mátyás király a huszitákkal: nyakig a földbe ásatta őket. Ahogy mondta: elültette a palántákat, amelyek persze imigyen nem kelhettek ki. Ennek hatására Telegdi Mihály királybíró összegyűjtötte a Homoród-menti és Nyikó-menti unitárius székelyeket, akiket szabad rablás ígérete mellett arra biztatott, hogy meginduljanak Csík ellen. Mikest élve elfogták, hogy pünkösd napján Udvarhelyen kivégezzék. Egy Fabritius nevű diplomata pap, aki János Zsigmond udvarához tartozott, levélben értesítette a csíkiakat. A térítésekről tudhatunk a szentegyházi katolikus egyházközség 1572-ben írt panaszleveléből, amelyet Báthory István fejedelemhez küldtek, hogy az udvarhelyi királybíró nem engedi, hogy körmenetet tartsanak, papjuk legyen, ami akkoriban ellehetetlenítette a működésüket. A fejedelem visszaírt a bírónak, hogy engedélyezze az egyházközség akadálytalan működését. Szintén Báthory István telepítette be a jezsuita szerzeteseket, megalapítván 1580-ban a kolozsvári egyetemet. Ezek a jezsuiták amikor 1581-ben Csíkban misszióztek, értesültek a csatáról, és mivel minden útjukról, tapasztalatukról be kellett számolniuk, lejegyezték e történetet is. 1729-ben Péterffy Domokos ferences misszionárius másolja ki – az akkori rendházfőnök engedélyével – ezt a dokumentumot. Ugyanezt a jezsuita forrást használta fel később Cserei Farkas is.

Darvas-Kozma József elmondta, hogy 1572 és 1780 között több mint harminc olyan utalást talált, köztük a csíki papság és a szentegyházi hívek 1735-ben kelt levelét, amely a hargitai csata győzelme nyomán fogadalmi búcsúként tünteti fel a csíksomlyói pünkösdi búcsút, „tehát nem 1567-ből ered, de a győztes csata egy újabb patinát, erőt, hírnevet adott neki”.

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Külhoni
Vezető híreink – olvasta már?
szivekben-orzott-regi-husvetok
Régi húsvétok nyomában – Találkozás a fertődi idősek otthona lakóival

Ismét emlékeket gyűjtöttünk, újra Fertődön, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentes Mihály pap költőről elnevezett idősek otthonában. A nagyböjti készület közben ezúttal a szívekben őrzött régi húsvétokra vethettünk egy pillantást.

19:02
keresztesne-varhelyi-interju-munkacsy
„Nem hagy nyugodni az én Krisztusom” – Beszélgetés Munkácsy trilógiájáról

Keresztesné Várhelyi Ilona irodalomtörténésszel próbáltuk megfejteni a képek üzenetét.

15:00