A szervezők céljai közt szerepelt az eddig alig használt Mária-út feltárása is. A cigánypasztorációval is foglalkozó főpásztor fontosnak tartotta a romákkal való zarándoklást. Két nagycsalád mellett részt vett a Mária-út megálmodója, az egyesület elnöke, Szabó Tamás, valamint az egyesület két tagja is.
A zarándokok átlagosan napi 25 kilométert tettek meg, Szék, Feketelak, Nagysármás, Mezőmadaras, Nyárádszentbenedek, Erdőszentgyörgy, Énlaka, Oroszhegy, Szentegyháza érintésével.
A résztvevők önmagukért és családjukért ajánlották fel az utat. A Magyarországról érkezők találkozhattak Erdély magyarjaival. „A Mária-út a hit és a szeretet útja, amely a megértést, egymás elfogadását, a térségben együtt élő románok, magyarok és cigányok kézfogásának szükségességét szorgalmazza a szeretet szelíd hangján – fogalmazott az augusztus 15-én, Nagyboldogasszony
napján a csíksomlyói kegytemplomban tartott szentmise homíliájában Székely János püspök. Prédikációjában több példával is alátámasztotta, miként valósult meg útjuk során a különböző nemzetiségű és vallású testvérek szeretetteljes találkozása, egymásra találása.
Annak érdekében, hogy a Mária-út magyarországi zarándokainak útja zavartalanul folyhasson, több helyi szervezet és személy is bekapcsolódott a szervezésbe, többek között Küsmődi Attila szamosújvári plébános; Péterfi Attila Csongor, a Gyulafehérvári Caritas csíkszeredai kirendeltségének igazgatója; a Romániai Magyar Cserkészszövetség tagjai, továbbá számos család és segítőkész ember.
A zarándoklatot záró szentmise végén Székely János püspök oklevelet adott át a résztvevőknek.
Borsodi L. László ferences sajtóreferens/Magyar Kurír