A szertartás a templom bejáratánál, gyertyaszenteléssel kezdődött, majd a szerzetesek és a papság ünnepélyes menetben vitte az égő gyertyákat az oltár elé, amint Mária örömmel vitte gyermekét a templomba, hogy bemutassa, felajánlja az Istennek. A megszentelt gyertya lángja emlékeztet a lángoló isteni szeretetre, az ember útját megvilágító fényre. Amint a gyertyát nem rejtik véka alá, úgy a szerzetesnek és mindnyájunknak láthatóan jelen kell lennünk a világban, hogy betölthessük hivatásunkat – hangzott el az ünnepi szentmisén.
Köbli Tamás, Debrecenben szolgáló domonkos szerzetes a szentmise homíliájában a következőket emelte ki: az egyház a gyertyaszenteléssel arra a lángra irányítja a figyelmet, amely Jézushoz vezet. Azért szentelünk gyertyát mint jelképet, hogy kifejezzük vágyunkat, hogy mi is e krisztusi fény erejében szeretnénk élni. A vágy ott marad mindaddig, amíg nem ismerjük fel azt a Jézust, akit Mária bemutatott nekünk. Ez az ünnep felhívás arra is, hogy találkozzunk ezzel a Jézussal. A szerzetesek ünnepén erre a találkozásra, meghívásra is figyelünk.
II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította a szerzetesek világnapjává Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét. Célja, hogy hálát adjunk Istennek a szerzetesi élet ajándékaiért; előmozdítsuk a hívek körében a szerzetesség ismeretét és szeretetét; s lehetőséget kapjanak a szerzetesek arra, hogy egyre inkább rácsodálkozzanak életük szépségeire és azokra a csodákra, melyeket az Úr bennük és általuk művel az egyház és a világ javára – emelte ki beszédében a domonkos szerzetes.
A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye területén összesen négy szerzetesrend működik, jelenleg 36 szerzetes szolgálatával. Nyíregyházán a kamilliánusok, a Segítő Nővérek rendje, Debrecenben a Domonkos-rend, és a Miasszonyunkról elnevezett Szegény Iskolanővérek rendje.
Kovács Ágnes/Debrecen–Nyíregyházi EgyházmegyeMagyar Kurír