Az egyházon belül megjelenő giccs és az egyház esztétikájának hiánya mint a szakrális művészettől való elfordulás oka fogalmazódott meg az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány és a Ludwig Múzeum által szervezett, immáron harmadik alkalommal megrendezett Kortárs és szakrális? című sorozaton. Varga Mátyás költő, bencés szerzetes és Vojnich Erzsébet Munkácsy-díjas festőművész disputáján a transzcendencia művészeten keresztül történő megfogalmazási kísérletei kerültek fókuszba.
A művésznő meglátása szerint az alkotói folyamat nem önmagában a művészhez köthető aktus, sokkal inkább kérdések és utak, tudatos és tudatalatti döntések sorozata, melynek csupán egyik része maga az alkotó.
Varga Mátyás a magyarországi szakrális művészettel kapcsolatban Graham Howesra utalt, aki szerint a szakralitás fogalmát legalább ötven évig mellőzhetnénk is, hogy ismét megtisztulhasson a rárakódott félreértésektől. A bencés szerzetes utalt arra a kiállításra, amely a békásmegyeri evangélikus templomban került megrendezésre, és Vojnich Erzsébet és Szüts Miklós alkotásain keresztül a böjti időszakban a keresztút témáit fogalmazza meg. Itt Krisztus sírbatétele – Vojnich Erzsébet Európa című alkotása – egy auschwitzi gázkamra részlete formájában jelenik meg, amely jelenleg a békásmegyeri gyülekezet oltárképeként szerepel. Ez a kiállítás is jelzi, hogy az egyháznak szükséges saját kérdéseivel, a múlttal és a kortárs művészet által felvetett kérdésekkel párbeszédben állni, hogy az egyház által hirdetett örök tartalom – még ha néha provokatívan is –, de teológiailag tisztán túlmutasson az ábrázoláson.
A Kortárs és szakrális? sorozat következő alkalma április 10-én lesz a Ludwig Múzeumban. Ekkor Nagy Tamás építész, Sulyok Miklós művészettörténész és Hafenscher Károly evangélikus lelkész ülnek egy asztalhoz, hogy megvitassák az építészet, a liturgia és képzőművészet oldaláról történő értelmezési lehetőségeket.
Videó: Szőnyi András, Ludwig Múzeum
Magyar Kurír