Egy kálvária kálváriája az Epreskertben – újjászületett remekmű

A rendezvény elején Varga Lajos, az intézmény nemrégiben kinevezett igazgatója  köszöntötte a jelenlévőket. Az új igazgató –  akit a Szentatya május 27-én váci segédpüspökké nevezett ki – méltatta elődjét Farkas Attila érseki tanácsost. Rövid visszatekintésükben felidézték az intézmény hőskorának emlékeit, megemlékeztek az elmúlt évtizedek neves szakembereiről, segítő egyházi személyiségeiről. Farkas Attila atya, aki 49 éve tevékenykedett feladatkörében elmondta, hogy manapság sajnos egyre több szakember nincs tisztában az egyházi alapokkal, s hiányzik a keresztény neveltetése és háttértudása.

Mindezek után Buza Péter tartott előadást az epreskerti kálvária rekonstrukciójáról. Elmondta, hogy ez a barokk korszak egyik legszebb köztéren álló építménye volt városunkban, amelynek jelenlegi helyreállítása 100 millió forintba került.

Az 1720-as években épült a józsefvárosi Kálvária téren az eredeti építmény. Ezt követően a XVIII. század közepén Schwarz Anna polgárasszony, aki – miután megölte férjét – vezeklésül egész vagyonát arra áldozta, hogy egy szebb kálvária épülhessen az előbb említett helyszínen. Azt még tudni lehet – mondta az előadó – hogy a XIX. század közepén még működött az épületegyüttes, de az 1870-es évekről ezt már nem állíthatjuk. Az enyészet részeként 1888 körül már le akarják bontani, amikor Stróbl Alajos saját pénzén mesteriskolájába (az Epreskertbe) szállíttatja és ott újra felépítteti. Itt nem sok minden történik vele, míg 1920-ban kisebb javításokat végeznek rajta, majd 1945-ben egy bombatalálat után végül csak 1970-ben kapja meg a kielégítő rekonstrukciót és restaurációt. Az 1990-es évek elején a romlás jelei újra igencsak felfedezhetők a kálvárián.

Az első koncepció az volt – mondta Buza Péter – hogy kerüljön vissza a kálvária az eredeti helyszínre az Epreskertből, s kapja vissza újra egyházi funkcióját. Bár a helyi – túlnyomó részben – roma lakosság szívesen fogadta volna az építményt, a terv elbukott. A második próbálkozás, amely meghagyta az Epreskertben a kálváriát – a szakrális művészetek bemutatóhelyeként megjelölt funkciót adva neki – szerencsére már célba ért. Az igényesen megformált építészeti alkotás egy kimondottan elegáns épület, melynek bár mostoha volt eleddig a sorsa, remélhetőleg ez a jövőben másképpen lesz.

Az ankét délután a felújított Szent István-bazilika megtekintésével folytatódik, ahol  Farkas Attila vezeti végig a résztvevőket.

Magyar Kurír

Kép: mke.hu