A szocializmus immár hiteltelenné vált. A XX. század totalitarista államai összeomlottak. A globalizált világgazdaság kedvezményezettjei hálásak azért, hogy élvezhetik az élelmiszerek, a ruházkodás, a lakhatási lehetőségek bőségét és az olcsó elektronikai termékeket.
Mégis: erkölcsös emberek támogathatják a kapitalizmust? Hiszen a fogyasztói társadalom túlzásai elképesztő méreteket öltenek, a nyugati világ habzsolása határtalan, ugyanakkor a fejlődő világban pedig éheznek az emberek. A szabad piac talán hatékony, de igazságos is? Vannak olyan dolgok, mint az életmentő egészségügyi ellátás, amelyeket nem bízhatunk a piac viszontagságaira?
Sirico atya művében bemutatja, hogy a szabad piacgazdaság a legjobb módja a társadalom anyagi szükségleteinek kielégítésére az alapvető élelmezéstől a kifinomult egészségügyi technológiáig.
A szabad gazdaság alatt Sirico atya a magántulajdon védelmét, a jogilag betartásra kötelezhető szerződéseket, az árak és a kamatlábak a tranzakcióban résztvevő felek szabad megegyezését és nem kormányzati bürokraták általi meghatározását érti. Véleménye szerint azok a jószándékú aktivisták, akik az állam gazdasági szerepét igyekeznek kiszélesíteni, valójában megölik az aranytojást tojó tyúkot. A tény ugyanis az, hogy a magánvállalkozások a piacgazdaság keretei között milliókat emeltek ki a nyomorból, sokkal több embert, mint az állami jóléti rendszer vagy a jótékonysági magánkezdeményezések – hangsúlyozza a szerző. Hozzáteszi: csak akkor vagyunk képesek megvédeni magunkat a kormány beavatkozásától magánéletünkbe, lelkiismereti szabadságunkba, ha rendelkezünk gazdasági jogokkal.
Sirico atya szerint a kormányok világszerte példátlan felelőtlenséggel igyekeznek korlátozni jólétünket, gazdasági szabadságunkat, alapvető jogainkat. Veszélyben forog jólétünk és szabadságunk, amelynek forrása a személy veleszületett méltóságában rejlik. A Teremtő ugyanis felruházott bennünket elidegeníthetetlen jogainkkal. A szerző műve időszerű figyelmeztetés és azoknak az alapelveknek a feltárása, amelyek szabadságjogaink visszaszerzésének alapját képezik.
„Sok ember aggódik a gazdasági rendszer stabilitása, az anyagi erőforrások hiánya miatt. Ha félünk szabadságunk elvesztése miatt, az azért lehet, mert megfeledkeztünk a szabadság valódi céljáról – állapította meg a Vatikáni Rádiónak adott interjújában Robert Sirico atya. – Ez pedig nem más, mint a személy kiteljesedése.”
A kötet két tekintetben egyedülálló gazdasági írás: egyrészt azért, mert a gazdaságra a személy szempontjából tekint, alapvető kérdéseket tesz fel az emberi természetről, másrészt, mert igyekszik platformot teremteni a gazdaságról szóló vitához rövid történetek, parabolák által a szerző saját életéből és tapasztalataiból. Ezek bemutatják, hogy a személy szabadságáról alkotott ideálok a gazdasági szférában hogyan alakultak ki és hogyan jutottak el hozzánk másokkal való találkozásainkon keresztül.
Feltéve a kérdést a könyv szerzőjének, hogy erkölcsös emberek tehát támogathatják-e jó érzéssel a kapitalizmust, Sirico atya úgy válaszolt: „igen, de először is meg kell értenünk, hogy mi is az illetve, hogy a szabad piacgazdaságból mi az, amit mi tulajdonképpen támogatunk. Nem mindennel értünk egyet, ami megjelenik a kapitalizmusban. A kapitalizmus azoknak az értékeknek a visszatükröződése, amelyeket az emberek másokkal való gazdasági kapcsolataik során képviselnek. Ezek lehetnek erények vagy bűnök. Mi, keresztények a kapitalizmus erényes oldala mellett foglalunk állást: hogy az emberek tudjanak megtakarítani, hogy elég pénzt keressenek családjuk nemcsak anyagi, de erkölcsi támogatásához, hogy nagylelkűen adakozzanak a szegényeknek vagy, hogy olyan termelési vonalat tudjanak létrehozni, amely munkát ad másoknak” - hangsúlyozta a kötet szerzője.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír