Egy új jelentés szerint növekedett az európai keresztényellenesség 2012-ben

2013. május 21. kedd, 13:25

Közel 170, Európában megesett keresztényellenes incidenst sorol fel a bécsi keresztényellenes diszkriminációt és intoleranciát figyelő központ 2012-es jelentése, amely május 21-én jelent meg. A jelentés szerint jogalkotói szinten is problémásak a keresztények szólás- és gyülekezési szabadságát, lelkiismereti szabadságát, vállalkozási szabadságát és az otthontanítást korlátozó törvények.

Franciaországban 2012-ben több templomot felgyújtottak, megrongáltak, Épinais frissen felújított temploma 2012. február 4-ről 5-re virradó éjjel égett le teljesen. Németországban tizenévesek szisztematikusan törték be katolikus és protestáns templomok ablakait. Az Egyesült Királyságban a szekularista lobbi azért küzd, hogy ne állami pénzből tartsák fenn a kórházi lelkészségeket. A Rennes-i múzeum igazgatója Franciaországban megtagadta a katolikus iskolák diákjaitól a belépést, mondván, az csak az állami iskolák diákjainak jár.

Az abortusz végzését elutasító orvosokról készíttetett volna listát Maria Casado, a barcelonai egyetem bioetika professzora. Két, abortuszműtétban való részvételt elutasító nővért a kórház ezzel ellenkező döntésének  elfogadására kötelez a bíróság Skóciában. Ausztriában 80 abortuszpárti aktivista támadta meg az életpárti tüntetőket Salzburgban. Párizsban nem engedélyezték a 2003 óta szokásos Biblia Maratont, az evangéliumi protestánsok Szentírás-osztogató akcióját. Berlinben az önkormányzat megtiltotta egy zsebbibliákat osztogató szervezetnek, hogy az iskolában Bibliákat osztogasson.

Az Európai Emberi Jogi Bíróság (EJEB, Strasbourg) helyben hagyta a svéd bíróság azon döntését, ami alapján börtönbe kell vonulnia a homoszexualitást kritizáló szórólapokat osztogató négy embernek; az EJEB szerint a döntés nem sérti a szólásszabadságot. Egy svéd iskolában megbuktattak egy diákot, amiért abnormálisnak nevezte a homoszexualitást.

Ilyen és ezekhez hasonló eseteket sorol fel 2012-ből az európai keresztényellenes intoleranciát és diszkriminációt kutató bécsi OIDCE, aminek május 21-én jelent meg a 2012-ről szóló jelentése, közel 170 keresztényellenes incidensről beszámolva. A figyelőközpont először 2010 végén tett közzé egy riportot a témában a 2005-2010 közti időszakról, majd tavaly márciusban jelent meg a 2011-et vizsgáló jelentés, 160 esettel. 2012 januárjában pedig egy 67, kereszténységellenes gyűlöletbeszédről szóló esetet gyűjtöttek össze egy EU-s szervezet kérésére.

A mostani jelentés második felében található az „esetgyűjtemény”, az első fele pedig az Európában tapasztalható, keresztényellenes jogalkotás elemzése. A központ jelentése nem teljeskörű, mivel a média híreire és egyéni bejelentésekre tud csak alapozni, a tudomásukra jutott eseteket azonban honlapján közzé teszi. Míg a templomok, temetők, abortuszellenes tüntetők elleni támadások egyes emberek, egyes csoportok által elkövetett cselekmények, addig ugyanis a keresztényellenes jogalkotás már veszélyesebb, rendszerszintű probléma.

Törvényi szintű diszkrimináció a keresztények ellen?

Gudrun Kugler nemzetközi jogász, háromgyermekes családanya, a jelentés szerkesztője és szerzője elemzésében ötféle keresztényellenes jogalkotást sorol fel (férjével, Martin Kuglerrel, a központ másik vezetőjével tavaly interjút is készítettünk).

Kugler elsőként a lelkiismereti szabadsághoz való jog korlátozását említi (amelyet érdemesebb lenne lelkiismereti meggyőződésből fakadó ellenzésnek fordítani), amely fontos például az orvosok és más kórházi dolgozók esetében, hiszen keresztényként nem végezhetnek abortuszműtétet, de ezt a jogukat sokszor kétségbe vonják; a gyógyszerészek esetében ez az abortuszhatású tabletták forgalmazása megtagadásának jogát jelenti.

Amszterdam egyik negyedének önkormányzata például negyed évente felülvizsgálja, hogy a munkatársai hajlandóak-e összeadni azonos nemű párokat. Hollandiában a korai terhességmegszakítást nem utasíthatja el egy orvos. Írországban hat hónapi börtön jár annak az önkormányzati alkalmazottnak, aki elutasítja, hogy részt vegyen egy azonos nemű pár ünnepségén (Írország nem vezette be az egyneműek házasságát, de élettársi kapcsolatot köthetnek), és a gyógyszerészeknek is kötelező minden legális gyógyszert árulniuk. Az azonos nemű párok összeadását Spanyolországban sem utasíthatja el önkormányzati alkalmazott.

Gudrun Veronika Kugler 1976-ban született Ausztriában. Nemzetközi jogból doktorált, végzett gender tanulmányokat, valamint egy a család és házasság teológiájával kapcsolatos egyetemi képzést is. Férje Martin Kugler, három gyermeket nevelnek. Gudrun Kugler alapította az első katolikus online német nyelvű társkereső szolgáltatást a helyi püspökkel együtt. A Europe for Christ! kezdeményezés és a keresztényellenességet figyelő központ alapítója. 2010 áprilisa óta az EU Alapvető Jogok Ügynökségének (EU Fundamental Rights Agency) tanácsadó testületének tagja. 2005-ben az önkormányzati választásokon az Osztrák Néppárt bécsi listáján függetlenként reménytelen helyet kapott, a választóknak köszönhetően azonban közvetlenül a listavezető után, második helyre került. Pro-life aktivista, amiért gyakran keresztény fundamentalizmussal gyanúsítják.

Franciaországban az orvostanhallgatók arról számolnak be, hogy a gyakorlatban lehetetlen úgy lediplomázni, hogy ne vennének részt abortuszműtéten, holott nincs ilyen kötelezettségük a törvény szerint, a lelkiismereti szabadságon alapuló opció az abortuszhatású tabletták forgalmazására pedig nem létezik a gyógyszerészek számára. Litvániában nincs törvény szerint lehetséges a lelkiismereti szabadság érvényesítése a doktorok számára, egy tervezet bevezetné azt, de az egészségügyi minisztérium ellene van. Svédországban egyáltalá nem létezik a lelkiismereti szabadság érvényítése egészségügyi dolgozók számára.

A második terület a szólásszabadság korlátozása az egyre szélesebb körű gyűlöletbeszéd-ellenes törvények segítségével; ez a homoszexualitás keresztény megítélésének szempontjából fontos. Franciaországban tulajdonképpen a homoszexualitás bármilyen kritizálása tilos, a keresztények például nem jelenthetik ki nyilvánosan, hogy szerintük a homoszexuális viselkedés bűn. Az Egyesült Államokbeli, eredetileg futballhuligánok ellen hozott 1986-os törvényt, amely a sértő kijelentéseket és viselkedést bünteti, mostanában előszeretettel alkalmazzák keresztény lelkipásztorok ellen. 2008-ban Anthony Rollins nevű prédikátort, 2010-ben Dale McAlpine-t tartóztatták le, amiért nyilvánosan kifejezték abbéli véleményüket, hogy a homoszexuális aktus bűn. Végül ejtették ellenük a vádat, másokat azonban elítéltek.

A harmadik a szabad gyülekezés jogának megtagadása, amely leginkább az abortuszellenes tüntetések esetében fordul elő. Az abortuszklinikák előtt való tüntetés Ausztriában és Németországban is többfelé jogilag problémás lehet, Franciaországban pedig betiltották a kórházak előtt való demonstrációkat. Hollandiában nem kaphat állami támogatást, aki kritizál valamilyen törvényt, például az abortusz ellen van.

A negyedik, keresztény szempontból problémás jogalkotási terület a „diszkriminatív egyenlőségi politika”, ami annyit tesz, hogy egy vállalkozó vagy egy egyház nem választhatja meg szabadon a munkatársait vagy azt, akinek dolgozik; például ha egy fotós elutasítja, hogy homoszexuálisok „esküvőjén” fotózzon, akkor megbüntetik. Pedig ezt a fajta „egyenlőségi politikát” az Európai Unióban is sokan erőltetik. Ilyen esetekre van is példa Nagy-Britanniában, köszönhetően a 2010-es Equality Actnak. Dániában az evangélikus államegyházat kötelezte a törvényhozás az azonos nemű párok összeadására. Spanyolországban 12 ezer euróra büntettek meg egy madridi éttermet, amiért nem volt hajlandó szolgáltatás nyújtani egy homoszexuális pár „esküvőjére”. 

Az ötödik témakör pedig az otthontanítás jogával foglalkozik. A homeschooling ugyanakkor sokkal elterjedtebb az Egyesült Államokban. Mindazonáltal a jelentés rámutat: Németországban például tiltott az otthontanítás. A Magyar Nemzet Hétvégi Magazinja húsvéti kiadásának nyilatkozó Gudrun Kugler ennek kapcsán említette meg Magyarországot is, mondván: elfogadja, hogy nálunk nincs igény ilyesmire, de a törvényi lehetőséget meg kellene teremteni rá.

Az emberi jogi bíróság megállapításai

Egy hatodik rész az Európai Emberi Jogi Bíróság (EJEB, Strasbourg) ítélkezési gyakorlatát mutatja be a Magyar Kurír által is megírt négy brit keresztény alkalmazott esetén keresztül. 61 éves, kopt keresztény Naida Eweida ügye 2006 szeptemberében kezdődött, amikor hazaküldték, mert látható módon viselte nyakában kis ezüstkeresztjét, a cég vezetése kérésének ellenére. A BA 2007 februárjában módosította az egyenruha viselésére vonatkozó szabályozást, ekkor a nőt adminisztratív munkakörbe vették vissza, addig azonban nem dolgozott.

A strasbourgi emberi jogi bíróság kimondta, hogy a BA szabályozása diszkriminatív volt, s az új szabályozás is mutatja, hogy annak nem volt központi jelentősége. A per tétje az volt, hogy viselhetnek-e az emberek a munkahelyükön vallási jelképeket. Ugyanakkor Naida mellett még másik három is Strasbourghoz fordult, hasonló okokból. Ők viszont elvesztették a pert.

A brit bíróság érvei közt volt, hogy a keresztviselés nem kötelező a keresztényeknek, és a házasság férfi-női mivolta sem kötelező a kereszténység szerint. Strasbourg kimondta, hogy a keresztviselés a vallásszabadsághoz tartozik, és a házasságról alkotott hitek a perhez folyamodók személyes meggyőződései, így védendők. Strasbourg azt is kimondta, hogy nem kielégítő a brit bíróság azon érvelése, miszerint mindenki szabadon felmondhat és munkahelyet válthat, és ez elégségesen biztosítja a vallásszabadságot

A bécsi intézet vezetői leszögezték: nem akarnak senkit megbüntetni, perbe fogni a keresztrények, kereszténység bírálatáért, de szeretnék, ha ez a jog a keresztényeket és mindenki mást is megilletne például a homoszexualitás és az abortusz irányában. A  szólásszabadság az alapvető emberi jog, nem pedig a „hallástól való szabadság”, vagy valamiféle „jog ahhoz, hogy ne bántsanak meg minket”. A tolerancia nem azt jelenti, hogy egyet kell értenünk, csak azt, hogy tisztelni kell a másik véleményét.  Az intolerancia ellen nem törvényekkel kell küzdeni, de a keresztényeket diszkrimináló törvényeket el kell törölni.

Tavaly a Magyar Kurír megkeresett három magyar jogvédő szervezetet, a Társaság a Szabadságjogokért Egyesületet (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottságot és az Amnesty International magyar tagozatát. A második kettő nem kommentálta érdemben a jelentést, és válaszában a TASZ is, miután általánosságban elítélte a keresztényellenességet, inkább a tavalyi jelentés terminológiáját kritizálta.

Kapcsolódó cikkek:
Vandalizmus, gyűlöletbeszéd: keresztényellenesség Európában 2011-ben
Martin Kugler: aggasztó tendencia a lelkiismereti szabadság korlátozása
Nem érdekli a magyar jogvédőket az európai keresztényellenességról szóló jelentés

Szilvay Gergely/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kitekintő
Vezető híreink – olvasta már?
a-pasztor-feladata-hogy-gyogyitsa-baranyok-sebeit-tagle-biboros-eloadasa
A pásztor feladata, hogy gyógyítsa a bárányok sebeit – Tagle bíboros előadása

Csütörtök óta tart a Vatikánban a püspökök négynapos tanácskozása a kiskorúak védelméről az Egyházban. Plenáris előadások és kiscsoportos összejövetelek váltják egymást.

06:34
nem-jo-az-embernek-egyedul-lennie
Nem jó az embernek egyedül lennie

Tizenkettedik alkalommal rendezték meg hazánkban a házasság hetét, amely február 17-én ért véget. A házasság öröméről, hivatásáról és küldetéséről Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató írását olvashatják.

2019. február 22. péntek