Egyedülálló dokumentumfilm készül a zsinatról

Kitekintő – 2012. szeptember 28., péntek | 16:30

A Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsa a Micromegas Comunicazione társasággal együttműködésben dokumentumfilmet készít a II. Vatikáni Zsinatról. 14 interjú bíborosokkal, pátriárkákkal, érsekekkel, melyek a zsinat nagy témáira vonatkoznak és közvetlenül érintik modern korunkat; eredeti, eddig kiadatlan képsorok.

Claudio Maria Celli érsek, a dikasztérium elnöke a film készítésének ötletéről elmondta: a vatikáni filmtéka archívuma – amely a pápai tanácshoz tartozik – közel kétszáz órányi eredeti filmfelvételt őriz a zsinat tevékenységéről. Az 50. évforduló közeledtével fontosnak tartották, hogy a lehető legtöbben láthassák ezeket a képsorokat az Egyházon belül és azon kívül is.

A pápai tanács a Micromegas Comunicazione társaság segítségét kérte, hogy komoly és magas komunikációs szintű kivitelezésben készüljön a film. Ők végezték a professzionális munkát a rendelkezésükre bocsátott anyagból. Értékes és jelentős képekről van szó, amelyek lefedik a zsinat teljes időszakát.

A termékkel azt is be akarják mutatni, hogy az esemény nemcsak az Egyház, hanem a világ számára is jelentős volt. A film elején Lucio Coco professzor felvázolja a történelemi hátteret, amelyben a zsinat zajlott. Marco Vergottini világi teológus pedig a kevésbé hozzáértőknek is megfelelő nyelvezettel segít bepillantást nyerni a zsinat munkájába, megérteni azokat, és képet ad a zsinati dokumentumokról is.

Hosszú interjúkat készítettek Loris Capovillával, Boldog XXIII. János idős titkárával, a maronita pátriárkával, a Rio de Janeiró-i érsekkel és 11 bíborossal, akik minden kontinenst képviselnek. Köztük van a vatikáni államtitkár, Genova, Párizs, Washington, Bombay és Sydney érseke. Valamennyiüket arra kérték, hogy mutassák be a zsinat által lépésről lépésre elfogadott dokumentumokat. Nagyon érdekes tanúságtételekről van szó.

Mindezek mellett a vatikáni titkos levéltárból is felhasználták a zsinatról szóló dokumentációt. Többek között egy kazettát, Karol Wojtyla hangfelvételével, amikor az érsek latinul szólal felt azon az ülésen, amelyen a Dignitatis Humanae kezdetű, vallásszabadságról szóló nyilatkozat előkészítését vitatták meg. Illetve azoknak az atyáknak a névsorát, akik a pápa után aláírták az első jóváhagyott konsitúciót, a Sacrosanctum Concilium-ot a liturgiáról.

Ezekből az anyagokból összesen 12 órás film állt össze, amelyből készítettek egy egy óra ötven perces dokumentumfilmet. A dikasztérium javasolta a Rai olasz televíziónak, hogy közvetítse az olasz nézőknek, és remélik, hogy más európai és amerikai csatornákon is a legszélesebb körben megismerhetik az emberek. Emellett azon is gondolkodnak, hogy dvd-t is készítenek belőle, hogy az interjúkból álló gazdag anyag ily módon sokakhoz eljuthasson. Elég, ha Loris Capovilla tanúságtételére gondolunk: a több mint egy órás felvételen kevéssé vagy egyáltalán nem ismert epizódokat mond el.  

Például 1962. október 11-e estéjét, amikor János pápa az apostoli palota ablakából csak egy áldással, szavak nélkül akarta köszönteni az óriási, fáklyás tömeget, amely a zsinat megnyitására gyűlt össze a Szent Péter téren. Ellenben spontán, ekkor mondta el a felejthetetlen, csodálatos beszédét, amit sokan csak ’hold-beszédnek’ hívnak. A dikasztérium arra törekedett, hogy ne csak képeket mutassanak be, még ha azok nagyon kifejezőek is, hanem egy olyan dolgot kínáljanak fel a lehető legtöbb embernek, amely elmélkedésre és lelki gazdagodásra is szolgál azon keresztül, hogy elragadóbb módon kapcsolatba kerül a zsinat eseményével.

XVI. Benedek mindannyiukat segítette, hogy a folytonosság hermeneutikájával fogják fel a zsinatot. A dokumentumfilm a Szentatyának azzal a híres beszédével indul, amelyet 2005-ben a Római Kúriához karácsonyi jókívánságként intézett, és ebben elmagyarázza ezt az értelmezést. E film ezen a vonalon halad tovább – mondta el az érsek, majd hozzátette: október 9-én este, a szinódusi munka végén bemutatják az atyáknak az egy órás változatot. A vetítésre természetesen meghívják a pápát is, és mindannyian remélik, hogy részt tud rajta venni – olvasható az Avvenire honlapján.

Magyar Kurír

(lt)