Egyházkép a magyar médiában

Hazai – 2007. február 21., szerda | 8:10

Február 20-án Egyházkép a magyar médiában címmel konferenciát szervezett a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Közéleti Tanulmányok Háza és a Barankovics Alapítvány, az ORTT támogatásával.

Hollós János, a Magyar Rádió munkatársa Megváltozott médiaviszonyok című előadásában az egyház kommunikációs tevékenységéről beszélt. Hangsúlyozta: nagyon sok múlik azon, hogy az egyház lépést tud-e tartani a kommunikációs forradalommal, ki tudja-e használni az új lehetőségeket és jól tudja-e azokat használni? Fontos tudatában lenni annak, hogy az egyház képes a kommunikáció hibáit társadalmi méretekben javítani.

Ezt követően Scherer Zsolt médiaszakértő, politológus röviden vázolta a jelenlegi vezető magyar médiumok manipulatív jellegét és a digitalizációval járó változásokat. Kiemelte: lényeges, hogy az egyház kommunikációja emészthető és hozzáférhető formában jusson el a hívekhez az elkövetkező változások után is.

Lázár Kovács Ákos, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció Intézetének vezetője elmondta: Isten önközlése a szeretetben az egyház kommunikációjának alapmodellje. Ha képesek vagyunk visszatalálni a forráshoz, és benne meglátni önmagunkat – ezt Isten fogja megmutatni nekünk –, akkor tudjuk majd az emberiesség szigeteit megteremteni és megtalálni. Tudatosan kell megélnünk, hogy Isten gyermekeiként vagyunk a világban.

Szikora József, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke, folytatva Lázár Kovács Ákos gondolatát az istengyermekségről, arra kereste a választ, hogy vajon ki az újságíró, és mi az ő felelőssége? Beszélt az újságírás alapvető etikai szabályairól, hangsúlyozva: a keresztény újságírónak lényege kell hogy legyen – csakúgy, mint a keresztény ember lényege is –, hogy rajta keresztül megismerhető legyen az Atya.

A konferencián elhangzott előadásokat Béky Zoltán Balázs szakjogász foglalta össze, szintén hangsúlyozva annak a kérdésnek a jelentőségét, hogy az egyház hogyan tudja láthatóvá tenni magát – elkerülve az üzenetet tartalmát befolyásoló és figyelemelterelő külsőségeket – a kommunikációs környezetben, hiszen fontos, hogy a szélesebb értelemben vett közönség számára is vonzó legyen.  

Török Viktória/Magyar Kurír

Kép: fast-alles.net