Egyházmegyei sajtósokat tüntetett ki a katolikus újságírószövetség

A húsz éves MAKÚSZ tanulmányi napjának témája a szerzői jog magyarországi helyzete volt. Kovács Gabriella, az MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató- és Vagyonkezelő Alap) jogásza előadásában a közszolgálati adókat összefogó szervezet szerzői jogi gyakorlatát ismertette, amelyet a szerzői jogról szóló általános tudnivalókkal indított. Elmondta, hogy a szerzői joghoz nem szükséges semmilyen nyilvántartásba vétel, a munkaviszonyban született szellemi alkotások esetében viszont a munkáltató rendelkezik a vagyoni jogokkal. Egyes területek nem tartoznak a szerzői jog védelme alá, például a folklór (népdalok) vagy maga a jogalkotás. Ugyanakkor létezik önkéntes műnyilvántartás, és számos alkotói terület létrehozta közös jogkezelőjét, amely utánanéz, hogy mikor és hol használtak fel egyes műveket (ilyen például az Artisjus a zene  esetében). A szabad felhasználás kategóriájába tartoznik például az idézés és a közgyűjtemények.

Mezey Katalin, az Írók Szakszervezetének főtitkára, a Széphalom Könyvműhely alapítója és vezetője, az Írószövetség elnökségének tagja, maga is író és költő, valamint műfordító arról beszélt, hogy a modern kor tudatipara miként korlátozza az alkotókat. Felidézte Julien Benda Az írástudók árulása című esszéjét, amelyben a szerző arról értekezik: míg régen az autonóm gondolat nyilatkozott meg a művekben, ma a megrendelő kívánalma az első, és az alkotók nem saját gondolataikat, hanem a megrendelő kívánalmát állítják a középpontba. Rámutatott a közvetítő közegek mai fontosságára: aki irányítani tudja ezeket (a tömegmédiát), annak nagyobb a hatalma a befolyásolásra. Végső soron mindig a szerző személye a legkiszolgáltatottabb, ő a „leggyengébb láncszem”. Mezey Katalin emlékeztetett arra: a Biblia szerint „méltó a munkás a maga bérére”, a bér visszatartása pedig égbekiáltó bűn. Ugyanakkor az evangáliummal kapcsolatban Jézus azt mondja apostolainak: „ingyen kaptátok, ingyen is adjátok”.

A MAKÚSZ pályakezdő újságírók számára alapított Sinkó Ferenc-díját Veszelovszki Balázs kapta, aki Salgótarjánban vállal nagy részt az egyházi eseményekről szóló tudósítások elkészítéséből, legyen szó akár tévéről, akár újságról, valamint szervezőként is tevékenykedik – mindezt szabadidejében. A díjazott a Magyar Kurírnak elmondta: könyvtáros-tanárként dolgozik Budapesten, de amikor belekezdett mindebbe, akkor még egyetemista volt, és ma, munka mellett sokkal nehezebb dolga van, de ameddig bírja, addig szívesen csinálja. Segít neki, ha van visszajelzés, hogy jó az, amit csinál. Hozzátette: nagyon örül az elismerésnek, már csak azért is, mert mindig más az, ha az olvasók visszajelzései mellett a szakma képviselői is értékesnek találják a munkáját.

Bertáné Pintér Katalin, a Székesfehérvári Egyházmegye sajtóreferense, aki a katolikus rádió helyi adásának munkatársa is egyben, a Magyar Kurírnak kifejtette: egy egyházmegyei sajtóreferensnek elsősorban az a feladata, hogy az egyházmegyében folyó életet bemutassa, nem csak a hívek számára. „Meggyőződésem, hogy bármerre is járunk, az egyház ott van, ha akarjuk, ha nem, nem hívőként is találkozunk vele.” A mai ember nyelvén kell szólni mind az egyház belső életéről, mind értékrendjéről, hogy megváltoztathassuk a média által sugárzott negatív képet. Mindebben a legfontosabb a személyes kapcsolat. Bertáné Pintér Kata elmondta: ők is kiléptek az egyházmegyei médiumok köréből, és Spányi Antal kérésére meglátogatták a világi médiumokat, hogy lássák, az egyház elfogadja és fontosnak tartja őket.

Kovács Ágnes, a debrecen-nyíregyházi egyházmegye sajtóreferense hozzátette: fontos, hogy a hírek lejussanak plébániai szintre is, ezért az egyházközségi sajtófelelősökkel is tartják a kapcsolatot, évente egyszer találkozót is tartanak. De mindez fordítva is igaz: az is lényeges, hogy az egyházközségek hírei eljussanak az egyházmegye híveihez. A debreceni városi tévében hetente van felekezeti műsor, háromhetente tehát római katolikus adás, amelynek a témájára ők tesznek javaslatot.

Kovács Ágnes elmondása szerint nagyon örült az elismerésnek, és feltette magában a kérdést, hogy miért ő kapta, amikor „csak a munkáját végzi”. Leginkább Bosák Nándor püspök – akivel nagyon jó munkakapcsolatban van – méltató szavai estek neki jól. Bertáné Pintér Katalinnak is először az jutott eszébe, hogy „biztos jól gondolta-e” az újságírószövetség, amikor őneki ítélte oda a Nívó-díjat. Mivel ő eredetileg nem újságíró, médiaszakember, ezért jólesik számára, hogy befogadta a katolikus média.

Szilvay Gergely/Magyar Kurír