
„Boszniában a kilencvenes években dúló háború ellenére sem szakadt meg a párbeszéd a vallások között – mondta Puljic bíboros. Ha a légópincébe kellett is mennünk tanácskozni, akkor is folytattuk a párbeszédet.”
A háború után 1997-ben a vallásközi tanácsban elfogadtak egy memorandumot az ország újjáépítésével kapcsolatos erkölcsi alapelvekről, és leszögezték, hogy ami a kilencvenes évek első felében Boszniában történt, az nem vallásháború volt.
Fontos feladata volt a tanácsnak a vallásügyi törvényjavaslat előkészítése, ugyanis egészen a közelmúltig a kommunizmus alatt készült törvény volt érvényben. A parlament elfogadta a javaslatot, jó törvény született, azonban a gyakorlatba való átültetéssel bajok vannak – mondta a bíboros.
A kommunista évtizedek során elkobzott egyházi ingatlanok visszaadása vontatottan halad. E folyamat felgyorsításán is közösen dolgoznak a tanács tagjai.
A vallásközi párbeszéd tanácsa sokat tett a különböző egyházi segélyszervezetek elfogadottságáért.
„A háború után olyan rosszak Boszniában a társadalmi körülmények, hogy itt sokkal égetőbb a párbeszéd, mint bárhol máshol – mondta Jerej Vanja Jovanovic, az ortodox egyház képviselője. Ez az egész ország feladata, de nekünk példát kell mutatnunk. Jézus Krisztus arra hív minket, hogy párbeszédet folytassunk egymással. Ez a teológiai alapja a közös munkánknak.”
„A tanács fontos feladatának tekinti, hogy elősegítse a négy vallási közösség életének kölcsönös megismertetését. Ötven évig olyan rezsim működött itt, amely tiltotta a vallásoktatást – mondta a boszniai ortodox érsek megbízottja. Azért dolgozunk, hogy a párbeszéd a társadalomban is teret nyerjen.”
A tanácsnak különböző szekciói vannak, többek között ifjúsági, jogi, sajtó-, hitoktatással foglalkozó és egy női szekció. A női szekció kiadott egy kötetet, amely a négy vallás nőkkel kapcsolatos tanításáról és hagyományairól szól.
Nedzad Grabusa, az iszlám közösség képviselője a vallásközi tanács sajtószekciójának fontosságát hangsúlyozta. „Tudjuk, hogy mekkora befolyása van a közvélemény alakításában a sajtónak.” Létrehoztak egy tévéprogramot, amely egy-egy kérdést dolgoz fel mind a négy vallás szempontjából.
„Történelmileg nem létezünk egymás nélkül, de nagyon kevéssé ismerjük egymást – indokolta a vallásközi tanács fontosságát Boris Kozemjakin, a boszniai zsidó közösség képviseletében. Igaz az állítás, hogy a hosszú együttélés ellenére sem ismerjük egymást eléggé. A tudatlanság legfőbb oka, hogy ötven évig egy olyan rezsimben éltünk, amely az igaz értékeket nem vette figyelembe. Erre jó példa, hogy nagyon sok vegyes házasság van Boszniában, de a házastársak egymás szokásait, hagyományait alig ismerik, és ebből később számos konfliktus adódik. A tanács legfontosabb feladata, hogy egymás vallásának megismerésére és becsülésére nevelje az embereket. Ha a politikusok között olyan együttműködés lenne, mint a vallások képviselői között, akkor nagyon sok problémától megszabadulnánk.”
MKPK Sajtóiroda/MK