
A zarándoklatot – amelyre az ország különböző pontjairól érkeztek betegek, idősek, ápolók, orvosok és szerzetesek – Beer Miklós váci megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Egészségügyi Bizottságának elnöke vezette.
A reggel 9 órai római rítusú szentmisére a kegytemplom már zsúfolásig megtelt zarándokokkal. A szentmise főcelebránsa, Beer Miklós püspök szentbeszédében hangsúlyozta: csak zarándokok vagyunk e földi létben, és igazi ajándék, hogy Jézus felragyogtatta számunkraa halál utáni élet csodáját. Meg kell köszönnünk Jézusnak emberszerető jóságát, aki magára vette embersorsunk minden fájdalmát, s a szenvedésből tanult engedelmességet. „Vigyétek magatokkal haza a szeretet reménységét és a szeretet elkötelezettségét, hogy példát adhassunk a gondoskodásban, a szenvedésben való szeretetteljes gondoskodásban” – zárta beszédét Beer Miklós.
A szenvedő emberben Krisztus van jelen
A szentmise után Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője tartott előadást „Kelj fel és járj!” – A betegek szolgálata az egyházban címmel. Az egészség az emberi élet – test, szellem és lélek – harmóniáját, a betegség pedig e hármas egység valamely részében keletkezett zavart jelenti. Régen a gyógyítás és a lelki szükségletek kielégítése szerves egységet alkotott, de a felvilágosodás korában a keresztény elemek kiszorultak a gyógyításból.
A gyógyítás nem lehet csupán gazdasági érdekek függvénye: az emberi élet tiszteletének és szeretetének kell meghatároznia a gyógyító szolgálatot az élet érdekében. A gyógyítók tanúságot tehetnek Isten hiteles szeretetéről, jóságáról és atyai gondoskodásáról – hangsúlyozta Kozma Imre.
A Szent Útravaló
Ezt követően Soltész János teológus a betegek szentségéről tartott előadásában kiemelte: a betegek kenetében Jézus a legszemélyesebben jön el hozzánk, hiszen miattunk jön el. Õ tudja, mi a betegség, ismeri ennek emberi érzését, hiszen miattunk érte őt a szenvedés és az ő kereszthalála váltott meg minket. Jézus mindig megbecsülte a betegeket, előzékeny volt velük.
A betegek kenetét nemcsak a halálveszélyben lévők vehetik fel, hanem azok is, akik valamilyen komoly orvosi beavatkozás előtt állnak, vagy akiknek betegsége vagy öregsége jelenthet nehézséget. A szentséget újra és újra fel lehet venni, kortól függetlenül. A betegek kenetének három hatását emelte ki a teológus. A kenet megerősíti a szenvedő embert, a Szentlélek erővel ajándékozza meg, eltörli a bűnök maradványait, és helyreállítja a testi egészséget, amennyiben a beteg üdvössége ezt kívánja.
A szenvedés titok, de értéke van, ha felajánljuk, ezáltal kapcsolódva Krisztus szenvedéséhez. A teológus felemelte szavát az eutanázia ellen, amely „nem más, mint szeretethiány”. Értelmetlen szenvedés nincs, csupán meg nem értett – zárta előadását Soltész János.
Isten csak szeretni tud, életet adniA búcsú ünnepi szent liturgiáját Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök mutatta be Balás Béla, Beer Miklós és Keszthelyi Ferenc püspökökkel, valamint a zarándoklaton résztvevő papokkal együtt a kegytemplom udvarán.
Szentbeszédében Balás Béla kaposvári megyéspüspök gondolatait az elhangzott evangéliumhoz fűzte (Jn 9), amely a bajok gyógyítójáról, az ember barátjáról, Istenről szól. Hangsúlyozta: Isten mindannyiunknak azt szánta, hogy gyógyuljunk és higgyünk. A baj nem Istentől van, hiszen Isten a teremtéskor is „látta, hogy mindez jó”. „Nincs végzet, nincs balsors, nincs eleve rosszra elrendelés, nem kell félni!”
A betegség talán arra alkalom, hogy kiábránduljunk egy földi központú örök életből. A bajok és tragédiák alkalmak a megtérésre. Isten szeretetének és gyöngédségének legvégső eszközei a megtérésre – mondta a püspök –, hogy megtaláljuk helyünket a jó oldalán.
„Istennek nem volt kötelessége, hogy elárulja a végső meglepetést. Csak helykészítés ez a földi élet, a fészkelődés, a szülés fájdalma – Isten szíve diktálta, hogy így beszéljen és így viselkedjen. 'Higgyetek az Istenben és bennem is higgyetek! Atyám házában sok hely van, ha nem így volna, megmondtam volna nektek. Azért megyek el, hogy helyet készítsek nektek.' (Jn 14) Az Úr elvárja, hogy amíg még kapok életet az Õ oldalán álljak és álljam ezt a viharverést! Harcolni kell a bajokkal szemben, ezt csinálta Jézus és erről szól János evangéliumában a vak meggyógyítása is.”
A szent liturgia végén Keresztes Szilárd püspök kiszolgáltatta a betegek szentségét Keszthelyi Ferenc nyugalmazott váci püspöknek, majd közel 30 pap több mint 1600 hívőnek adta fel a kenetet a kegytemplom udvarán. A délelőtt folyamán a kórházlelkészek és az Országos Vérellátó Központ szervezésében véradási lehetőség volt, amelyen nagy számban vettek részt a zarándokok.
Képek: Magyar Kurír, Gánicz Tamás