Életünk imádsága

A mintegy 80 résztvevő – papok, szerzetesek és laikusok – igen tartalmas előadásokat hallgathatott meg a  három nap alatt. A hallottak a gyakorlatban való hasznosítását a csoportbeszélgetések során vitatták meg.

A téma elméleti megalapozását Lukács László piarista szerzetes előadása adta. A szektákról, kisegyházakról Kiss Ulrich jezsuita tartott ismertetést, amely sokak számára új információkat jelentett. Később a cigánypasztoráció szektákkal kapcsolatos gyakorlati kérdéseit  Kiss Attila Gellért paróchus foglalta össze, aki előadását a kántorjánosi görög katolikus paróchia tapasztalataira alapozta.

Dúl Géza atya a Cigánypasztorációs irányelvek címmel megjelentetett vatikáni dokumentumot ismertetve, aláhúzta annak jelentőségét, hogy a dokumentum az összefoglalás igényével fogalmazza meg a témával kapcsolatos irányelveket. 

Mint minden évben, ezúttal is nagy hangsúlyt fektettek a szervezők arra, hogy a résztvevőknek elegendő idejük legyen a cigány közösségekben megélt tapasztalatok kölcsönös cseréjére. Ezt segítették a csoportos beszélgetések előre meghatározott kérdései is.

A beszélgetések során a résztvevők úgy értékelték, hogy a katolikus egyház nem elég befogadó a cigányokkal szemben, bár az elzárkózás mindkét oldalról érzékelhető. A cigányokban erős a misztikum, a hit világa iránti érzék, és igényelnék  a liturgiában való aktívabb részvételt is. 

Dúl Géza atya összefoglalójában elmondta: a hét végén nyílik meg a Váci Egyházmegye pasztorációs központja, a Ceferino Ház, amely személyi és technikai adottságai révén újabb impulzust adhat a roma pasztorációban folytatott tevékenységnek. Megemlítette, hogy a CCIT a jövő évben Magyarországon rendezi éves nemzetközi találkozóját, ami részben a hazai pasztorációs munka elismerésének tekinthető.

Gyorgyovich Gábor/Magyar Kurír