Elhunyt Bóna László nagyprépost

Hazai – 2011. szeptember 2., péntek | 8:47

Bóna László apostoli protonotárius, a Győri Székeskáptalan nagyprépostja életének 85., papságának 61. évében, 2011. augusztus 31-én, hosszú ideig tartó, példás türelemmel viselt súlyos betegség után, a szentségekkel megerősítve, a győri kórházban elhunyt. Temetése – szentmisével egybekötve – szeptember 9-én, pénteken 11 órakor lesz a győri székesegyházban.

Bóna László 1927. március 3-án született Csornán. 1951. április 15-én szentelték pappá Győrött. Felszentelése után, egy évi tanulmányi szabadságot követően, a budapesti Hittudományi Akadémián doktori fokozatot szerzett.

Segédlelkész volt Oroszlányban 1952-1953-ig, majd Szanyban 1953 és 1954 között. Ezt követően központi beosztásban szolgált: püspöki szertartó 1954-től 1961-ig, egyben szentszéki jegyző 1954-től 1971-ig. Közben az 1956-os forradalomban való részvétele miatt szabadságvesztésre ítélték 1957 és 1959 között. Püspöki titkár volt 1961-től 1976-ig, a püspökség gondnoka 1962-től 1982-ig, püspöki tanácsos 1966-tól, tb. kanonok 1971-től, székesegyházi kanonok 1975-től, püspöki irodaigazgató 1976 és 1983 között, püspöki levéltáros 1980-tól 2000-ig, komáromi főesperes 1976 és 1980 között, poki c. prépost 1979-től 1980-ig, pápóci prépost 1980-tól 1988-ig, a Győri Papnevelő Intézet rektora és a Hittudományi Főiskola prodirektora 1982 és 1989 között. Egyben provikárius 1983-tól 1989-ig, éneklőkanonok 1988-tól 1991-ig, általános püspöki helynök 1989 és 2011 között, a Győri Székeskáptalan nagyprépostja 1991-től, a Püspöki Bíróság helynöke 1982-től 2010-ig.

II. János Pál pápától Apostoli protonotárius kitüntetést kapott 1997-ben. Papi szolgálatából 57 évet központi szolgálatban töltött, segítve főpásztorainak munkáját. Közéleti működésének elismeréseként Győr Megyei Jogú Város Szent László-díjjal, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés Kék Szalag-renddel tüntette ki. Mindenkor, még súlyos betegsége ideje alatt is készségesen támogatta paptestvéreit lelkipásztori ügyeik intézésében.

Jelentős szerepe volt a győri Könnyező és a fatimai Szűzanya tiszteletének terjesztésében és elmélyítésében, valamint Apor Vilmos vértanú-püspök boldoggáavatási folyamatában és a szenttéavatás előkészítésében.

Mindvégig megmaradt lelkipásztornak: hosszú évtizedeken keresztül ő mutatta be a székesegyházban a 8 órai szentmisét, és amíg egészsége engedte, hétköznapokon a Könnyező Szűzanya oltáránál a reggeli szentmiséket.

Győri Egyházmegye/Magyar Kurír

#papi hivatás