Elhunyt Búzás József, Kecskéd volt plébánosa

Temetése – szentmisével egybekötve – október 13-án, csütörtökön 10 órakor lesz Kecskéden, utolsó plébánosi állomáshelyén.

+

Búzás József 1920. július 28-án született. 1943. július 4-én szentelték pappá Bécsben. Felszentelése után  segédlelkész volt Hegyeshalomban 1943-ban, lelkész Agostyánban 1943-tól 1944-ig, majd ismét segédlelkész Mosonszolnokon 1944 és 1946 között. Plébánoshelyettes volt Vértessomlón 1946-ban, majd Komáromban hitoktató 1946-tól 1947-ig.

1947-ben teológiai doktori fokozatot szerzett. Prefektusi beosztásban működött a soproni Szent Imre Kollégiumban 1947 és 1949 között. Hitoktató és egyben egyházmegyei levéltáros volt Győrött 1949-től 1957-ig, szentszéki kötelékvédő 1953-tól 1966-ig. Teológiai tanár a Győri Hittudományi Főiskolán 1957 és 1958 között. 1958-ban internálták, majd szabadulása után segédlelkészi beosztást kapott Tatabánya-Felsőgallára 1958-tól 1964-ig. Ezt követően plébános Vértessomlón 1964 és 1970 között, majd utolsó lelkipásztori állomáshelyén, Kecskéden 1970-től 1989-ig.

Szentszéki bíró volt 1966-tól 2007-ig, zsinati vizsgáztató 1976-től. 1989-ben vonult nyugalomba, és az Egyházmegyei Papi Otthonban kapott gondozást haláláig.

Főpásztora az Egyházmegyei Könyvtár igazgatásával bízta meg, melyet 1989-től 1996-ig látott el. A szellemi munkában nyugdíjas éveiben is aktív maradt, aminek gyümölcseként több könyv németből fordításával gazdagodott a magyar irodalom kincsestára. 

Életének utolsó, közel öt évét ágyhoz kötötten töltötte, türelmesen viselve a betegség keresztjét. Végrendeletében így ír: „Külön megköszönöm a kitüntető keresztet, hogy Krisztusért és az ő ügyéért szenvedhettem.”

Győri Egyházmegye/Magyar Kurír