Elsőfokú ítélet: közszereplők

Kozák Dániel újságíró, az Origo internetes portál munkatársa 2005 őszén fordult az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához, hogy betekinthessen a négy nagy történelmi egyház vezetőire vonatkozó anyagokba. Az érintett egyházi vezetők – Bölcskei Gusztáv református püspök kivételével – közölték: nem tartják magukat közszereplőnek, így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nem adhatta ki azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderülhetett volna, hogy együttműködtek-e a pártállam titkosszolgálataival.

Az újságíró ekkor a Fővárosi Bírósághoz fordult felperesként, annak megállapítását kérve: közszereplőnek minősülnek-e az egyházak élén álló személyek. Az állambiztonsági levéltárról szóló törvény értelmében ilyen esetekben az alperes a levéltár. A szabályozás szerint azonban a bírósági döntés ellen fellebbezési jogot kell biztosítani az érintetteknek. Így a Fővárosi Bíróság szükségesnek látta, hogy az eljárásba az egyházi vezetőket is bevonja.

Ekkor vált alperessé Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatója, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről Seregély István volt elnök, Bosák Nándor volt alelnök és Veres András volt titkár, valamint Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője.

A törvény megfogalmazása szerint „közszereplő: az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította”.

A katolikus egyházi vezetők jogi képviselője ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a jogszabály a törvényben említett feltételek együttes teljesülését írja elő. A katolikus egyház képviselőinek az egyházi törvénykönyv tiltja, hogy közhatalmat gyakorló tisztséget vállaljanak és azt is, hogy feladatszerűen politikai véleményt nyilvánítsanak. Utalt továbbá az Alkotmány 60. §-ára, az állam és egyház szétválasztására, valamint a vallásszabadság alkotmányos jogára.

Február 8-án a bíróság elsőfokú, nem jogerős döntést hozott, amely szerint az alperesek közszereplőnek minősülnek.

A bíróság álláspontja szerint az egyházi vezetők a politikai közvélemény alakításában vettek és vesznek részt, amennyiben véleményt nyilvánítanak azzal, hogy egyházi közlemények – például püspökkari körlevelek – megfogalmazásában vesznek részt, amelyek nem szűkíthetők le arra, hogy kizárólag erkölcsi kérdésekkel foglalkoznak. A bíróság megvizsgálta, és úgy határozott, hogy ezen nyilatkozatoknak lehet olyan hatása a közvéleményre, amely a politikai közvélemény formálására is alkalmas.

Frenkl Róbert esetében további indoklásként hangzott el, hogy 1994 előtt politikai pártlistán szerepelt.

Az ítélet nem jogerős, a kézbesítést követő 15 napon belül lehet fellebbezni a döntés ellen. Az alperesek együtt döntik el, hogy jogorvoslatért folyamodnak-e.

A bíróság szerint a meghozott döntés nem érinti az egyházak belső hitéletét, semmilyen beavatkozást nem jelent állami oldalról az egyházak hitéletébe, mert a perbe az alperesek mint állampolgárok kerültek.

Bodonovich Jenő ügyvéd, a katolikus alperesek jogi képviselője szerkesztőségünknek elmondta: a fellebbezésről a későbbiekben döntenek majd. Hangsúlyozta: az Alkotmány különbséget tesz három szervezet között: a politikai tevékenységet végző pártok, a társadalmi szervezetek, és az egyházak között. Tehát ha az egyházak nem politikai szervezetek, akkor a vezetőik sem lehetnek azok, pedig, ha a püspökök politikai közvélemény formálónak minősülnek, akik ezt feladatszerűen gyakorolják, akkor ez hatással van a mögöttük álló szervezetre is. Bodonovics Jenő szükségesnek tartaná a fellebbezést, hogy a kérdésben – valamennyi bírósági utat megjárva – jogerős döntés szülessen.

Magyar Kurír