Erdő Péter: becsüljük és óvjuk a szent helyeket és műalkotásokat

Erdő Péter bíboros szentbeszédében a valláshoz kötődő építmények, alkotások védelmének fontosságára hívta fel a figyelmet. Az Európa-szerte látható kápolnák, feszületek, határkeresztek, szentek képei és szobrai nemcsak egy régi kor kultúrájának emlékei, hanem kézzel fogható bizonyságai és hordozói Európa lelkületének. "Akkor is, ha a vallásos építmény név sebezhető, akkor is, ha sokan közömbösen mennek el mellettük" - mondta.

Erdő Péter rámutatott: így volt ez a török időkben is, amikor sok templomot, kápolnát elvettek, leromboltak, a képek és szobrok pedig különösen céltáblái voltak a pusztításnak. "De eljött 1686, Buda felszabadítása és eljött a katolikus ébredés, ami magával hozta előbb-utóbb a magyar kultúra, a magyarság ébredését is" - jegyezte meg.

Az esztergom-budapesti érsek felidézte, hogy abban az időben a katolikus gondolkodókat megrendültség kerítette hatalmába, amikor megtudták, hogy II. Lipót német-római császár meg volt győződve: Bécs felszabadítását és a török kiűzését Magyarországról közvetlenül és személyesen boldogságos szűz Mária közbenjárásának köszönhette.

"Olyan idők voltak azok, amikor Szobieszki János lengyel király vezérkarával együtt a török legyőzése után Bécsbe vonulva első dolgának tekintette, hogy a lorettói szűz Mária kápolnájába menjen és ott adjon hálát a győzelemért" - fűzte hozzá.

A bíboros hangsúlyozta, hogy akkor a fizikai és lelki újjáépítés lendülete a hálás bizalom vallásos érzésével párosult, így kezdődött újra a búcsújárás Máriagyűdön is.

Erdő Péter utalt rá, hogy a máriagyűdi kegytemplomnak története során több Mária-szobra is volt, melyeknek Mária-jelenéseket és csodálatos gyógyulásokat tulajdonítanak. Az egyik szobor a török hódoltság idején eltűnt, a helyette kapott alkotást pedig a Rákóczi szabadságharc alatt Eszékre menekítették, és a hívek ragaszkodása miatt nem hozták vissza. Ennek másolata, a mai máriagyűdi kegyszobor 1713-ban, Nesselrode Vilmos pécsi püspök adománya révén került a településre.

Máriagyűd a hagyomány szerint már a honfoglalás idején lakott település volt, a 12. század közepén pedig ott imádkozott II. Géza király és ajánlotta Mária pártfogásába koronáját és trónját.

A király boldogasszony tiszteletére kőtemplomot építtetett, amely 1148-ban készült el. VII. Pius pápa 1805-ben búcsúkiváltságot adományozott a máriagyűdi templomnak, vagyis teljes búcsút engedélyezett azoknak, akik bármely hónap első vasárnapján meglátogatják a templomot és ott imádkoznak Istenhez. A templom 2008-ban kisbazilika címet kapott XVI. Benedek pápától.

Erdő Péter a vasárnapi szentmisén hangoztatta, hogy Isten nagylelkűen adja a kegyelmét, szűz Mária édesanyai szíve nem szab korlátot a saját szeretetének. Mi, emberek vagyunk azok, akiknek szükségünk van a látványra, és arra, hogy zarándokúton fokozatosan közeledjünk Isten sugárzó valóságához és a szentek társaságához.

"De Isten emberré lett, a megtestesülése által közösséget vállalt emberi természetünkkel. Ebbe a nagyszerű isteni döntésbe illeszkedik a szent helyek és idők keresztény megbecsülése, a képek és szobrok helyes tisztelete is. Hitünknek ezt a titkát ünnepeljük sarlós boldogasszony ünnepén" - fogalmazott a főpásztor.

Erdő Péter szólt arról is, hogy a Mária-kegyhelyekre induló minden zarándoklat és búcsújárás azt az igyekezetünket, vágyunkat fejezi ki, hogy szűz Máriával és rajta keresztül Istennel találkozzunk.

Erdő Péter bíboros beszéde itt olvasható.

Az ünnepség 14 órától litániaával folytatódott, amelyet Udvardy György megyéspüspök vezetett. A jubileumra ifjúsági virrasztással készültek július 6-án 17 órától.

A Máriagyűdi Kegyhely évszázadok óta megújulást jelentő forrásként várja a szívük terhét letenni kívánó, egy-egy kéréssel érkező , vagy éppen hálát adó zarándokokat. A Máriagyűdi Szűzanya kegyszobrának 300 éves jubileumát ünneplő  jubileumi évet 2012. december 8-án, a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepén nyitotta meg Udvardy György megyéspüspök. 

MTI/Pécsi Egyházmegye/Magyar Kurír