Erdő Péter bíboros az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció tagja

Az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint Õszentsége II. János Pál pápa Erdő Péter bíborost kinevezte az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció (Congregatio de Cultu Divino et Disciplina Sacramentorum) tagjává, amelyről a főpásztort január 24-én kelt levelében Francis Arinze bíboros, a testület prefektusa értesítette.

Ezzel a magyar prímás az Apostoli Szentszék immár négy központi hatóságának lett szavazati joggal rendelkező tagja (a korábbi három hatóság: az alkotmánybírósági funkciókat betöltő Pápai Törvénymagyarázó Tanács, a legfelsőbb bíróság feladatát ellátó Apostoli Szignatúra és a Katolikus Nevelés Kongregációja). A kinevezés a bíboros prímás eddig betöltött feladatait nem érinti.

Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció – mint a neve is mutatja – két hatóság egyesítéséből jött létre. A nagymúltú Rítuskongregációt VI. Pál pápa 1969. V. 8-án átalakította. Leválasztotta belőle a Szenttéavatási Ügyek Kongregációját. A fennmaradó részt pedig Istentiszteleti Kongregációnak nevezte. A Szentségi Kongregációt viszont X. Pius pápa külön szervként hozta létre 1908. VI. 29-én. E két utóbbi intézményt aztán VI. Pál pápa 1975. VII. 11-én egyesítette. II. János Pál pápa 1984. IV. 5-én ismét szétválasztotta őket, elkülönítve az inkább liturgikus- kultikus és a túlnyomóan jogi, fegyelmi teendőket. A Pastor Bonus kezdetű apostoli rendelkezéssel azután újra egyetlen kongregáció lett a kettőből, s így a megszentelői feladat gyakorlásával kapcsolatos témakör újra egy kézbe került.

A kongregáció illetékessége – tiszteletben tartva a Hittani Kongregáció jogkörét – liturgikus téren kiterjed mindarra, ami az Apostoli Szentszékre tartozik a liturgia szabályozása, előmozdítása, valamint a szentségek terén. Gondoskodik a liturgikus szövegek összeállításáról, felülvizsgálja saját helyi vagy a rendi liturgikus könyveket, fordításokat. Foglalkozik az ereklyék, a védőszentek témakörével, adományozza a basilica minor címet. Felügyel a szentségkiszolgáltatás liturgikus és kánoni fegyelmére, valamint a népi vallásos gyakorlatokra. Szentségi téren az egyes szentségekkel kapcsolatos problémák tartoznak rá, így például felmentések a szentelési szabálytalanságok és akadályok alól, a házasságkötési forma alól, a házasságok utólagos érvényesítése.

MK