Erdő Péter bíboros gyulafehérvári útjáról és a CCEE üléséről

– Mielőtt Rómába utazott volna, bíboros úr részt vett Gyulafehérvárott a Szent Mihály napi búcsún és a Márton Áron püspökről szóló megemlékezésen. Milyen benyomásokat szerzett?
– Gyulafehérváron meghatóan szép ünnepségen vehettünk részt. Szent Mihály főangyal ősidők óta a gyulafehérvári székesegyház és az egész egyházmegye pártfogója. Személyében az Egyház azt az Isten tervére igent mondó hatalmas szellemi lényt tiszteli, aki a Jelenések könyve szerint Krisztus erejében győzelmet arat a gonoszság fölött. De a Jelenések könyve ugyanebben az összefüggésben beszél a hitvallók és a vértanúk tanúságtételéről is, akik előre viszik Krisztus ügyét a világban. Márton Áron püspök 25 esztendővel ezelőtt adta vissza lelkét Teremtőjének, éppen Szent Mihály főangyal ünnepén.

Áron püspök bölcs kiegyensúlyozottsága és következetes bátorsága az evangélium igazságának a védelmében ma is aktuális örökség. Ezt bizonyítja, hogy Jakubinyi érsek úr meghívására számos magyar és román ajkú püspök, az Erdélyi Főegyházmegye majdnem teljes papsága és a hívek nagy tömege vett részt az ünnepségen. Különös örömmel láthattuk a résztvevők soraiban az erdélyi és a magyarországi társadalmi, politikai és kulturális élet kimagasló személyiségeit. Jelenlétük tanúsította, hogy a magyarság egésze számára van mondanivalója Márton Áron püspök életművének.

Marton József kolozsvári dékán úr kiváló egyháztörténeti előadása a szentmise után világosan kimutatta, hogy Márton Áron életének legfőbb mozgatója az eucharisztikus Krisztusba vetett hit és az iránta való szeretett volt. Ezért tudta saját népét úgy szeretni, hogy a legjobbat, katolikus értékeink gazdagságát nyújtotta neki, rendületlen szerénységgel a változó politikai körülmények között. Ez tette képessé arra is, hogy Krisztus szemével nézze és megbecsülje más népek értékeit is.

Különösen kedves ajándék volt az az újonnan megjelent kötet, amely Márton Áronnak a házasságról és a családról szóló beszédeit és írásait gyűjti egybe, közötte olyan beszédsorozatokat is, amelyeket még egyetemi lelkész korában tartott. Áron püspök tanításának erőteljes és nyilvánvaló igazsága, szellemes és közérthető stílusa ma is aktuálissá teszi ezt a kötetet. Hazatérve különösen azt a szeretet viszem magammal, amivel az erdélyi katolikus közösség fogadott, és amelyet minden helyzetben örömmel igyekszem viszonozni.

– Bíboros úr az MKPK elnökeként vett részt a CCEE most véget ért ülésén. A tanácskozás témájáról nyilvánosságra került hírek szerint ezen az ülésen a püspöki konferenciák jövőbeni munkájáról is szó volt. Született-e valamilyen határozat e témakörben, várható-e változás a püspöki konferenciák munkájában?
– A CCEE vagyis az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának konferenciáján a püspökkari elnökök vesznek részt. Így ez volt az első alkalom, hogy ilyen tanácskozáson részt vehettem. Természetesen nem lehet tárgya egy kontinentális püspökkari értekezletnek a nemzeti püspöki konferenciák feladatának meghatározása vagy megváltoztatása. Ezt ugyanis az Egyházi Törvénykönyv szabályozza az egész világegyházban.

– Milyen témákat érintettek még?
– Gyakorlati pasztorális kérdésekről volt szó elsősorban, amelyek Európát manapság foglalkoztatják, így a bioetika problémáiról, amelyekre sokszor az Egyháznak, így a püspöki karoknak is reagálniuk kell, különösen, ha egyes országokban a törvényhozás az emberi élet, az emberi személy méltósága, vagy a Teremtő által alkotott emberi természet alapvető adottságai helyett szubjektív vélemények alapján kíván elfogadni új és új szabályokat. Fontos kérdés volt a hivatásgondozás, valamint az ifjúsági pasztoráció témája is.

Ugyancsak jelentős érdeklődést mutatott a plenáris ülés az ökumené kérdései iránt. Ebben az összefüggésben a keleti egyházakkal való párbeszéd témái is szerepeltek. Rendszeres résztvevői, vendégei az egész Európára kiterjedő CCEE üléseinek az Európai Unió Püspöki Konferenciái Bizottságának (COMECE) tisztségviselői is. Ha földrészünk minden országa nem is tagja az Európai Uniónak, kontinensünk egyházi életének egyik jelentős kérdése marad az Unió viszonya az Egyházat érintő kérdésekhez. Igen bátorító volt a nehéz körülmények között dolgozó püspöki konferenciák képviselőinek tanúságtétele, sajátosan is a kazahsztáni egyházi élet bemutatása.

Magyar Kurír

Kép: Magyar Kurír (készült a Nemzeti Eucharisztikus Kongresszuson)