Erdő Péter: Egyetértés kezd kialakulni a különböző vallásúak együttműködése mellett

A bíboros hozzátette: ennek a folyamatnak a további erősítése javíthatja az egész társadalom lelkiállapotát, és növelheti erkölcsi szilárdságát. Úgy fogalmazott: „Sajnos néha szükség volt arra is, bizonyos súlyos, antiszemita jelenségekre tekintettel, hogy keresztény egyházi vezetők is felemeljék szavukat a rasszizmus, a gyűlölet, az antiszemitizmus ellen”.

Erdő Péter örvendetesnek nevezte, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) és a helyi hitközségnek meghívására más keresztény személyiségekkel együtt részt vehetett előbb egy megújított budai zsinagóga avatásán, majd idén januárban Csepelen egy új zsinagóga alapkövének letételén. „Ezek az események a remény jelei számunkra, és egyben mutatják, hogy sok értékes, közös feladatunk van a jövőben is” – mondta a bíboros.

Utalt arra, hogy több mint két évtizedes hagyománya van annak, hogy a legfontosabb, régóta Magyarországon élő vallási közösségek vezetői megbeszélést folytatnak, és „esetenként az állammal való kapcsolatokban közös álláspontot képviselnek”.

Kiemelte, hogy több olyan szervezet is működik Magyarországon, amely a zsidóság és a különböző keresztény egyházak tanácskozásainak, konferenciáinak, szakirodalmi tevékenységeinek is keretet ad. Példaként hozta fel erre a Keresztény-Zsidó Társaságot, mely 2001 óta évente kötetekben publikálja a vallásközi dialógus és a kutatások eredményeit, illetve a különböző keresztény egyházak és a zsidóság hivatalos képviselőiből álló Nemzetközi Keresztény-Zsidó Tanács magyarországi részlegét.

A főpásztor megemlítette, hogy tavaly januárban igen nagy érdeklődés mellett tartották meg az ökumenikus imahét után első ízben a keresztény-zsidó dialógus és imádság napját Budapesten, idén januárban pedig már Budapesten kívül más városokban is megtartották ezeket a rendezvényeket.

Yaakov Dov Bleich, az Európai Zsidó Kongresszus vezetőségi tagja, Ukrajna főrabbija arról beszélt: a szovjet időkben a törvény szerint a vallási szervezetek nem tarthattak fenn iskolákat, ami „nyilvánvaló diszkrimináció volt”, ugyanakkor a rendszerváltás után a társadalomban felszínre került az egyházi iskolák iránti igény. Hangsúlyozta továbbá, hogy az egyházat és az államot szét kell választani, mindamellett pedig a különböző felekezeteknek párbeszédet kell folytatniuk egymással és az állammal, egyebek mellett a hit terjesztésének módjairól.

A főrabbi kiemelte: a kormányoknak nem lenne szabad szabályozni azt, hogy a zsidóság hogyan végzi szertartásait, többek között a körülmetélést, mert minden vallási előírást maguknak az érintett közösségeknek kell szabályozniuk. Szólt arról is, hogy a vallás célja Isten szolgálata, Isten célja pedig a béke megteremtése a Földön, ugyanis „békéről szól az istenhit”, és nem arról, hogy erőszakot kell alkalmazni másokkal szemben.

Din Syamsuddin, az 1912-ben alapított indonéziai Muhammadiyah nevű muzulmán szervezet elnöke a judaizmus és az iszlám együttműködését hangsúlyozta, valamint azt, hogy az emberek veleszületett joga a szabad hitválasztás. Hangsúlyozta: a szélsőséges politikai mozgalmak vallásellenesek, a gyűlölet pedig útjában áll a vallásgyakorlás és a véleménynyilvánítás szabadságának, amely jogokat Istentől kapja az ember. Beszélt arról is, hogy az alapvető emberi jogok megkérdőjeleződnek az etnikai diszkriminációval, s a vallásgyakorlás korlátozása számos térségben megfigyelhető. Kitért arra, hogy a többség nagyon gyakran arrogánsan, esetenként agresszíven lép fel a kisebbségekkel szemben.

Az elnök szerint nemcsak antiszemitizmus létezik, hanem iszlamofóbia is, ezért javasolta, hogy olyan programot hozzanak létre, amely a vallásszabadság teljes körű megteremtését tűzi ki célul. Hozzátette: a muzulmánok, a keresztények és a zsidó vallás képviselői között zajlik ugyan párbeszéd, ez azonban nem tudja teljesen megszüntetni az egyes vallások üldözésének veszélyét. A közös ellenség egyebek mellett az írástudatlanság, a diszkrimináció, az elszegényedés és a környezetszennyezés.

MTI/Magyar Kurír

MTI Fotó: Soós Lajos

Erdő Péter bíboros beszéde itt olvasható: http://www.magyarkurir.hu/hirek/erdo-peter-beszede-zsido-vilagkongresszus-plenaris-uelesen