Erdő Péter: A feltámadás fényében felelősek vagyunk egymásért, népünkért és a teremtett világért

2016. március 27. vasárnap 01:09

Erdő Péter bíboros március 26-án a Szent István-bazilikában vezette a húsvéti vigília szertartását. Homíliáját teljes terjedelemben közöljük.

 


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Mit keresitek az élőt a holtak közt? Nincs itt, feltámadt!” (Lk 24,5-6) Ezt a napot az Úristen adta: örvendjünk és vigadjunk rajta – énekli az Egyház a feltámadás örömével (Zsolt 118,24). Krisztus szenvedésének gyásza után a mai éjszakával elkezdődik feltámadásának napja, amelyben elárasztja lelkünket az öröm és a vidámság. Örüljünk a feltámadt Krisztussal mi is, és örüljünk együtt az egész világgal! Mert Krisztus húsvétja – kedves testvérek – az egész világ üdvössége, dicsőség az Isten mennyei boldogságában lévőknek, élet a hívőknek, feltámadás a halottaknak, vereség a pokol számára és kudarc a látszólag győztes halálnak. Ez hát az a nap, amelyet az Úr nagyszerűbbé tett minden más napnál és kedvessé mindenki számára. Ezen a napon támadt fel Krisztus a halálból, ezért járta át a tanítványok lelkét az öröm és az ujjongás. De minden teremtmény betelt vígsággal. A régi idők szentjei kiszabadultak a pokol tornácáról, a várakozás állapotából, és kimondhatatlan öröm töltötte el őket. Jézus minden tanítványa és a szent asszonyok szívébe váratlan és ellenállhatatlan derű költözött. De ünnepelt az angyali világ is, hiszen az evangéliumban azt olvassuk, hogy ragyogó ruhában jelentek meg az angyalok a sírnál (Lk 24,4-5). Az egész anyagvilág is felujjongott, mert megdicsőültek az elemek is, hiszen Jézus feltámadt teste már belépett az isteni élet örökkévalóságába [Vö. PELBARTUS DE THEMESWAR, Sermones Pomerii (…) de tempore, Pars Pascalis, Sermo II (dominica pasce, sermo II), ed. Heinrich Gran, sumptibus Johannis Rynmann, Hagenau 1501 (sine paginatione)].


Ezért írja Szent Pál, hogy „a sóvárgással eltelt természet Isten fiainak megnyilvánulását várja. (…) Megmarad az a reménye, hogy a mulandóság szolgai állapotából fölszabadul Isten fiainak dicsőséges szabadságára. Tudjuk ugyanis, hogy az egész természet együtt sóhajt és vajúdik mindaddig. (…) Mi is sóhajtozunk és várjuk a fogadott fiúságot, testünk megváltását. Meg vagyunk ugyan váltva, de még reménységben élünk” (Róm 8,19.21-24). A teremtett világgal együtt az ember is várja, hogy megnyilvánuljon rajta az a megdicsőülés, amely Krisztus feltámadt testében már megjelent nekünk.


„Mivel ugyanaz az Atya teremtett minket, láthatatlan kötelékek kapcsolnak össze a világmindenség összes létezőjével”, egyetlen nagy családot alkotunk, „olyan emelkedett közösséget, amely szent, szerető és alázatos tiszteletre indít minket” . Ezért a húsvét örömében mondhatjuk Ferenc pápával: „Nem lehet valódi a természet többi létezőjével való szoros egység érzése, ha nincs a szívünkben gyengédség, együttérzés és aggódás az emberi lényekért. (…) Nem véletlen, hogy a himnuszban, amelyben Szent Ferenc dicséri Istent a teremtményekért, ezt is hozzáfűzi: ’Áldott légy, Uram, mindazokért, akik szeretetedért másoknak megbocsátanak!’ Minden összefügg mindennel. Ezért a környezetért való aggódásnak együtt kell járnia az emberek iránti őszinte szeretettel és a társadalmi” gondok megoldásáért való állandó fáradozással. A feltámadás fényében felelősek vagyunk egymásért, népünkért és a teremtett világért.


De a húsvét öröme nem csak felelősségre szólít, hanem erőt és reményt is ad, mert Isten minden jó igyekezetünkben szeretettel kísér minket. „Ne féljetek!” – mondja a feltámadt Krisztus megjelenésekor a tanítványoknak. „Ne féljetek!” – mondja nekünk is, mert az élet és a szeretet lehetőségei meghaladják az emberi képzeletet, mert földi és örök életünk „Istenben van elrejtve” (Kol 3,3). Amikor pedig Krisztus, a mi életünk majd megjelenik, ha hozzá tartozunk, vele együtt mi is megjelenünk dicsőségben (vö. Kol 3,4). Szent Pálnak ez a tanítása megvilágítja, hogy a húsvét öröme szorosan összefügg a mi személyes sorsunkkal. Emeljük hát fel tekintetünket, és keressük, ami odafönt van Isten valóságában és szeretetének közösségében!


A Szűzanya szívét határtalan öröm töltötte el húsvétkor a földre sújtó teljes fájdalom után, mert egész szívével szerette fiát, a titokzatos egyetlent, akiben Isten ígéretei maradéktalanul és minden emberi várakozáson túl beteljesedtek. Ha imádjuk Krisztust, és mindenki másnál jobban tiszteljük Máriát, örüljünk is velük együtt! Mert ez az a nap, amit az Úristen adott: örvendjünk és vigadjunk rajta! Ámen.

A szertartás keretében tizenketten részesültek a keresztség szentségében, a kereszteltek között volt egy édesanya és két gyermeke is. Erdő Péter bíboros a felnőtteket emellett meg is bérmálta.

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
ulesezett-magyar-katolikus-puspoki-konferencia-74093
Ülésezett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) december 6-án és 7-én tartotta téli rendes ülését. Mohos Gábor, az MKPK titkára december 8-án sajtótájékoztatón ismertette az ülésen tárgyalt témákat.

16:12
az-anyagias-eletszemlelet-es-reklam-hatasa-gyerekekre-tim-kasser-amerikai-pszichologus
Az anyagias életszemlélet és a reklám hatása a gyerekekre – Tim Kasser pszichológus előadása

„Felnőni a fogyasztói társadalomban” címmel tartott előadást Tim Kasser világszerte ismert amerikai pszichológus december 7-én Budapesten, a Párbeszéd Házában.

15:15