Erdő Péter: gazdag és tartalmas programmal ünnepelt Litvánia

Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, a CCEE elnöke Ferenc pápa különleges küldötteként utazott Litvániába, az ország keresztény hitre térésének hatszázadik évfordulójára rendezett ünnepségekre.

A Katolikus Rádióban Zimányi Ágnes kérdezte tapasztalatairól a főpásztort.

A bíboros elmondta: a 600 éves jubileum mind a litván állam, mind az Egyház ünnepe. Ismertette azt a folyamatot, melyről II. János Pál pápa azt mondta: ekkor vált teljessé Európa krisztianizációja. Hatszáz évvel ezelőtt nem maga Vilnius vált kereszténnyé, mert ott már előbb megindult a folyamat, hanem Szamogitia, és megtérésével fejeződött be Litvánia keresztény hitre térése. Szamogitiával az utolsó nagy régió fogadta el a hitet. Ez Litvánia északi, észak-nyugati része, a lett határral és a tengerrel szomszédos. Nagyon jelentős régió, amely egy ideig a német lovagrendtől függött, utána a német lovagrend fölött aratott győzelem – a grünwaldi csatában 1410-ben – lehetővé tette, hogy ezen a területen is szabadon terjedjen a hit. Nem erőszakkal, nem külső nyomásra, nem is elhanyagolás állapotában, mint ahogyan sokszor vádolták itt a különböző hatalmasságokat. Ellenkezőleg. A konstanti zsinaton megjelentek Szamogitia képviselői, és elmondták, hogy a nép szeretne keresztény hitre térni, és már el is kezdték a hitre való oktatást. Ennek a befejezése, amikor 1413-ban megtörténik az emberek önkéntes és tömeges megkeresztelkedése.

Erdő Péter az ünnepségekről beszámolva kiemelte azok lelki tartalmát: a litván katolikusok az évforduló kapcsán azt kérdezték maguktól, mit jelent számunkra ma, hogy keresztények. Az ünneplésben hálát adtak a hitért, a kereszténységért, és keresték, hogy mi a feladatuk keresztényként a mai világban.

Nagyon gazdag és érdekes programot állítottak össze. Ebben voltak ifjúsági zarándoklatok, találkozók, egészen nagy ima-hadjáratok. Számos templomban tartottak 50 órás szentségimádást. Volt az egész várost bejáró nagy keresztút, művészeti események, koncertek, színházi rendezvények. Alapvetően sok imádsággal zajlott a megemlékezés.

A csúcspontot a Telsiai város színházában tartott miniszterelnöki beszéd és kulturális program jelentette. Utána egy köztéren emlékművet avattak, amelyet megáldott a helyi püspök. Az avatást a köztársasági elnök asszony végezte. Majd az egész népes ünneplő közösség eljött a nagy szabadtéri szentmise helyére, ahol a liturgikus hálaadást tartották. A szentmisén jelen volt minden állami vezető, így a parlament elnöke, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, számos miniszter, számos képviselő. A szentmise után még egy egész várost bejáró nagy, eucharisztikus körmenetet tartottak.

„Mindenütt azzal találkoztam, hogy Litvániában nagyon erős és eleven az Eucharisztia kultusza. Ugyanakkor a mai idők problémái, szekularizációja is jelen van, akár csak Magyarországon. Azt hiszem, hogy az elvándorlás, az értelmiségieknek a külföldre vándorlása, a munkakeresése, a perspektívákért, a helyi életért való küzdelem – ez hozzá tartozik a realitáshoz. Mindenképpen figyelemreméltó, hogy milyen vitalitás, életerő van a litván katolikus közösségben. A 90-es évektől nagy fellendülést éltek meg hivatások tekintetében, így ma a papság és a szerzetesek többsége fiatal. Ugyanakkor a hivatások száma a legutóbbi időben, hasonlóan a magyarországi helyzethez, csökkenést mutat” – foglalta össze tapasztalatait a főpásztor.

Litvánia keresztény hitre térésének magyar vonatkozásairól Erdő Péter részletesen elmondta, milyen szerepet játszott Magyarország ebben a folyamatban. Amikor Jagelló litván nagyfejedelem feleségül vette Nagy Lajos király lányát, meg is keresztelkedett 1386-ban. Sőt a keresztségben fölvette a magyar Szent László király nevét, hiszen őt tartotta a keresztény lovag eszményképének, és ő is mint győztes hadvezér a keresztény lovagi eszményt tette magáévá. Nagy Jagelló király azonban nem kényszerítette a többi litvánt arra, hogy megkeresztelkedjenek. Itt kapcsolódik össze a bevezetőben megkezdett történelmi szál Szamogitia megkeresztelkedésével, mely csak az 1400-as évekre, 1413-ra teljesedett be. Ezzel vált teljessé az a folyamat, amit Jagelló megkeresztelkedése elindított.

Erdő Péter hangsúlyozta, él Litvániában a magyar rokonság tudata. A vilniusi katedrálisnak két titulusa van, Szent Szaniszló és Szent László. A kapcsolat él a köztudatban – zárta a beszélgetést a bíboros.

Magyar Kurír