Erdő Péter: Nagyszerű lenne, ha az Eucharisztikus Kongresszust boldoggá avatás is kísérhetné

2019. február 15., péntek | 21:05

Bizakodni lehet, hogy Mindszenty József bíboros boldoggáavatási eljárása újabb lépést tesz a 2020-as magyarországi Eucharisztikus Kongresszusig Erdő Péter bíboros, prímás szerint, aki vatikáni tanácskozásai végén Ferenc pápa csíksomlyói látogatásáról is nyilatkozott február 15-én MTI-nek.

Erdő Péter elmondta, vatikáni tartózkodása során köszönetét fejezte ki Ferenc pápának, hogy szerdán engedélyezte a Szentté Avatási Kongregációnak, hogy dekrétumban tegye közzé Mindszenty József hősies erényeinek elismerését. A bíboros beszámolója szerint Ferenc pápa örömmel reagált és kijelentette, hogy Mindszenty bíboros boldoggá avatási eljárása „nagyon jól elő volt készítve”. Erdő Péter szerint ez arra utal, hogy az eljárás szentszéki szakasza hosszú, de minden tekintetben kimerítő volt. Az illetékes kongregáció rengeteg dokumentumot, írást, amerikai diplomáciai jelentéseket is átvizsgált.

„A Szentszék elismerte Mindszenty József hősies erényeit, ami lényegében annak elismerése, hogy nincs kétség, a bíboros Istent, egyházát, hazáját, népét nagyon szerette, az alapvető emberi jogokért akkor is felemelte szavát, amikor ez számára veszélyesnek ígérkezett” – mondta Erdő Péter.

Hozzátette: „nagyszerű lenne, ha az Eucharisztikus Kongresszust boldoggá avatás is kísérhetné”. Azt mondta, ebben „bizakodni lehet”, bár Mindszenty József boldoggá avatásához még egy csodát is el kell ismerni és ennek megállapítása orvosi bizottságra vár, de „ne szabjunk határt a kegyelemnek”.

Erdő Péter elmondta, vatikáni látogatása alatt számos bíboros és egyházi vezető is jelezte már, hogy a magyarországi Eucharisztikus Kongresszusra készül, és szívesen tart majd katekézist is a nagy nemzetközi közönség számára.

Erdő Péter a magyarországi püspöki konferencia nevében Ferenc pápának örömét fejezte ki a csíksomlyói látogatás miatt. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) korábbi nyilatkozatát idézte, miszerint a magyar püspökök is jelen lesznek, és részvételre szólítják a hívőket is, hogy Csíksomlyón „együtt imádkozzunk népünk és az egész régió javára”.

Erdő Péter a Vatikánban az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció plenáris ülésén vett részt. A kongregáció feladata a liturgia fejlődésének elősegítése, vagyis hogy a misék szertartásában és a prédikációjában a teológiai mélység és a hívők tevékeny részvétele egyaránt jelen legyen. Kiemelte, a szentmise nem elsősorban látványosság, de jelentősége van a szertartást kísérő zenének, öltözéknek, még a templom berendezésének is. A papképzés szerves része a liturgikus ünneplés művészetének (ars celebrandi) megtanítása a hívők különböző korosztályai megszólítására. „Rengeteg katolikusnak keresztelt ember van, aki nem jár templomba, ezért úgy kellene az egész templomi programot, benne a liturgiát is megkomponálni, mindjárt a templomba érkezők fogadásától kezdve, hogy mindig azt tartsuk szem előtt, mit szól ehhez az, aki most jön ide először. Tehát meghívó, befogadó, az egyes emberre ráfigyelő közösségként kellene fogadnunk mindenkit” – mondta Erdő Péter. Fontosnak nevezte, hogy a misén mondott beszéd koncentrált legyen, jól fel legyen készülve a szónok, és két kérdésre eleve tudjon válaszolni, még mielőtt a mikrofonhoz lép: mire akarja tanítani az egybegyűlteket, és milyen cselekvésre akarja őket felszólítani a szentírási szakaszokhoz kapcsolódva. Erdő Péter hozzátette, a homília célja az evangélium üzenetének közvetítése a hallgatóság felé, ezért szólhat családról, munkáról, betegségről, egyes életkorok problémáiról, és a nagyobb helyi közösség aktuális kérdéseiről is.

Forrás: MTI

Fotó: L’Osservatore Romano/PMI

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
-lelkem-gyerekkoromtol-igazgatva-volt-isten-az-eg-fele-latogatoban-horvath-gyula-k
„Elégettem az összes könyvemet, a Biblia kivételével” – Látogatóban Horváth Gyula költőnél

Horváth Gyula 1959-ben született a Borsod megyei, kétezer lakosú Alsóvadászon, egy cigánytelepen. Napjaink egyik legnagyobb költője. Tizenhat évesen publikált először, ezután versei rendszeresen megjelentek az Élet és Irodalomban, a Vigiliában, az Új Írásban, a Tiszatájban.

2019. március 25., hétfő
ferenc-papa-loretoban-ferfi-es-no-hazassagan-alapulo-csalad-nelkulozhetetlen
Ferenc pápa Loretóban: A férfi és a nő házasságán alapuló család nélkülözhetetlen

Március 25-én mintegy tízezer hívőt köszöntött a Szentatya a loretói kegyhely előtti téren, miután misét mutatott be Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, és aláírta az ifjúságnak szentelt szinódus utáni apostoli buzdítását, amelyet április 2-án tesznek majd közzé.

2019. március 25., hétfő