Erdő Péter: Simor János hitben élő ember volt

Simor érsekről szokás úgy beszélni, mint egyszerű származású, kiemelkedően tehetséges, nagy politikai manőverező képességű főpapról; mint mecénásról, építtetőről, jó gazdáról, a katolikus iskolarendszer nagy megújítójáról, energikus szervezőről; s mint Ferenc József és a bécsi kormányzat hívéről,  aki személyes életvitelében egyszerű volt – mondta a Simor Jánosról rendezett, ünnepi esztergomi konferencia köszöntőjében Erdő Péter bíboros, aki Spányi Antal székesfehérvári és Pápai Lajos győri megyéspüspökkel együtt mutatta be a konferencia előtt az ünnepi szentmisét a Szent Adalbert Központ kápolnájában.

Erdő Péter hozzátette: a profán történetírás hajlamos a főpapokról csak mint politikusokról beszélni. Pedig Simor János is „mélyen vallásos, hitben élő” ember volt. Fennmaradt például kispapi imakönyve, személyes bejegyzéseivel. Ezt az imakönyvet Erdő Péter ünnepélyesen átadta az Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtára igazgatójának, Szalai Katalinnak.

Simor János az 1855-ös osztrák konkordátum támogatója volt. Erdő Péter leszögezte: ez valódi kérdés volt az egyházszervezet szempontjából, a konkordátum fellélegzést jelentett a Katolikus Egyház számára a jozefinizmus után. Erdő Péter kitért még Simornak az Eötvös József kultuszminiszterrel folytatott vitájára, amelyben Simor hangja „a hitéért aggódó emberé”, aki a gyengébb pozíciójából vitatkozik a hatalommal szemben. A bíboros rámutatott arra is: érdemes lenne vizsgálni a kánonjogot tanító Simor egyházjogi munkásságát is.

Beke Margit, az Egyháztörténeti Bizottság elnöke Simor János életpályájáról tartott előadást. Bécsi Zoltán tudományos munkatárs "A bíboros és a Holényiak: Székesfehérvártól Esztergomig" címmel; Kontsek Ildikó a Keresztény Múzeum igazgatója pedig Simor Jánosról, mint a múzeum megalapítójáról beszélt; Hegedűs András, a Prímási Levéltár igazgatója az érseki Simor Könyvtárról szólt; Czékli Béla, a Főszékesegyházi Könyvtár igazgatója pedig Mayer István esztergomi kanonok születésének évfordulójáról emlékezett meg.

A konferencia után megnyílt a Simor Jánosról szóló kiállítást a Keresztény Múzeumban. A kiállítás november 30-ig tekinthető meg, hétfő és kedd kivételével minden nap 10-től 17 óráig.

Simor János 1813-ban született Székesfehérváron. Nagyszombatban, majd a Pázmáneumban tanult, 1836-ban szentelték pappá.  Eleinte több helyen tanít, majd bajnai plébános lesz. 1855-ben miniszteri tanácsos. 1857-től győri püspök, 1867-től esztergomi érsek, ő koronázza meg Ferenc Józsefet. 1873-ban kapja meg a bíborosi kinevezést. 1886-ban tartja aranymiséjét. Puritán életmódot folytatott, de nagy mecénásként és műgyűjtőként is számon tartják. Ő alapította az esztergomi kisszemináriumot, több leánynevelő intézetet hozott létre, 1859-ben a papság számára létesít segélyalapot. Sopronban ő alapítja meg az első magyar üvegfestő műhelyt. Ő fejezte és rendezte be az esztergomi érseki bazilikát, alapította meg a Keresztény Múzeumot és hívta életre az érseki könyvárat, amelyet végül róla neveztek el (Érseki Simor Könyvtár). Részt vett az I. Vatikáni Zsinaton. 1891-ben hunyt el, utóda az esztergomi érseki székben Vaszary Kolos lett. (Magyar Katolikus Lexikon)

A konferencia teljes programját eseménynaptárunkban olvashatja.

SzG/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!