Európai fiatalok egy erőszak nélküli világért – a Sant’Egidio közösség harmadik nemzetközi találkozója

Kitekintő – 2012. szeptember 21., péntek | 14:15

Egy erőszak nélküli világot építeni, ez az, ami iránt felelősséget éreznek a fiatalok, miután meghallgatták azokat az embereket, akik túlélték a shoá és a porrajmos, a cigány holokauszt szörnyűségét – fogalmazott  a Sant’Egidio közösség 3. nemzetközi találkozójáról kiadott közleményében.

Hogyan lehet egy erőszak nélküli jövőt építeni? Ez a kérdés határozta meg a harmadszorra megrendezett  nemzetközi találkozót, amelynek címe: Európai fiatalok egy erőszak nélküli világért. Több száz fiatal, gimnazisták és egyetemisták jöttek el Európai különböző országaiból (Csehország, Olaszország, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Ukrajna, Magyarország) Krakkóba, a Sant’Egidio közösség meghívására. 

„A krematórium lángjai kialudtak, de talán még ti is éreztétek égető erejét. Azért jöttünk Krakkóba és Auschwitzba, mert a rasszizmus, a gonoszság, a gyűlölet még ma is éget. Zsidók, cigányok és más kisebbségek még mindig fenyegetettségben élnek. Nem engedjük, hogy ez a máglya új tűzvészt izzítson fel. Tőletek, fiataloktól kérünk ehhez segítséget. Segítsetek, segítsetek, segítsetek!” Ezzel a felhívással zárta európai fiatalok, középiskolások előtt beszédét Varga Béla, aki magyar zsidóként túlélte a deportálást. Miután meghallgatták tanúságtételét, a fiatalok felállva tapsolták meg az idős embert, és kifejezték, hogy feladatuknak érzik a válaszadást a hozzájuk intézett felhívásra.

Az egyetemisták Zeev Tibi Ram, az Auschwitz-Birkenau-i tábor túlélőjének szavait hallhatták meg. Tanúságot tett arról, hogy a nácizmus embertelensége közepette hogyan lehetett megmenteni egy kis emberséget: „Sok szenvedést láttam, és sokat szenvedtem – mondta megindultan. De nem ismerem azt a szót, hogy bosszú, és a gyűlölet szót sem ismerem. Mindenkiben az embert látom, nem ítélem meg, nem vetem meg. Ti olyan fiatalok vagytok, akiknek egy jobb társadalmat kell építeni. Eljött a ti időtök, nektek kell emberibb világot építeni.”

Szavaira visszahangzottak Rita Prigmore gondolatai. A Würzburgban élő cigány (sinti) asszony a náci orvosi kísérletek áldozata volt: „A Sant’Egidio közösség reményt ad nekem, hogy vannak fiatalok, akik egy erőszak nélküli világot akarnak építeni. Arra kérlek benneteket, hogy ne ítéljetek meg másokat. Mindenki mindenekelőtt ember.”

Holnap az 1500 fiatal az auschwitzi tábor felé indul. „Szabad emberként megyünk el Auschwitzba, mert ezekben a napokban megszabadultunk a gonoszság, az erőszak, az előítéletek mételyétől – mondta Marco Gnavi, a Sant’Egidio közösség tagja. Nem akarunk egy olyan gondolkodás rabszolgái lenni, amely mérget hint. Ha együtt vagyunk, kevésbé félünk. Meg akarunk szabadulni a közöny és az erőszak páncéljától, hogy fegyvertelenek legyünk.” Ezekkel a gondolatokkal indul az európai fiatalok találkozójának második napja.

A Sant’Egidio közösség sok európai városban számos különféle eseményt szervez a szolidaritás, az együttélés, a párbeszéd  kultúrája terjesztéséért. Különös figyelmet fordít a fiatalok világára. Nyilvános előadásokat tartottak az antiszemitizmusról Kijevben; tiltakoztak a cigányellenes tüntetések ellen Prágában és Budapesten; konferenciákat tartottak a hajléktalanok iránti szolidaritásról Varsóban, Pozsonyban és Moszkvában, illetve az idősekkel való szolidaritásról Bukarestben. Ez a kérdés határozta meg az előkészítő időszakot, amely végül elvezetett a Krakkó-Auschwitz-i találkozóhoz.

Magyar Kurír