Eutanáziába segíteni, vagy szeretettel „betakarni”?

2018. november 16. péntek 22:00

A Magyar Kurír Új Ember Kiadványok sorozatában egy éve jelent meg életvédelemről szóló kiadványunk: Vincenzo Paglia „Nővérünk, a halál” című kötete. A könyvhöz kapcsolódva Beran Ferenc erkölcsteológus írt cikket.

A keresztény, főként a szerzetesi lelkiség egyik legfontosabb jelmondata a középkorban latinul így szólt: „memento mori” (emlékezz a halálra). Ehhez a múltra visszatekintő és jövőre előrelátó töprengéshez ad gondolatokat Vincenzo Paglia érsek Nővérünk, a halál című könyve. A mű találó címe Szent Ferenc Naphimnuszának egy sorát idézi. A Poverello ezzel a kedves megszemélyesítéssel jelzi, hogy a keresztény ember Jézus mélyebb megismerésére a szenvedés révén, a halállal szembenézve, a halál által juthat el. Jézus a kereszten függve tárta fel előttünk Isten emberi ésszel felfoghatatlan szeretetét. Így a halál testvérévé és nővérévé válhat. Ezért írja szinte kérkedve a levelében Szent Pál apostol: A kereszt, amely az ószövetség népe számára botrány, a görögök felfogása szerint ostobaság, nekünk, keresztényeknek, „Isten ereje és bölcsessége” (vö. 1Kor 1,23–24).

A szerzőnek, aki a Pápai Életvédő Akadémia elnöke, e könyv megírásával az egyik fontos célja az volt, hogy szembeforduljon korunk egyik legfájóbb jelenségével, a magatehetetlen embereket megkísértő gondolattal, az eutanáziával. A kifejezés, amely görögül „jó halál”-t jelent, a mai világban már más jelentéssel bír. Suetonius ugyanis Augustus császár halálának elbeszélésében alkalmazta ezt a fogalmat, aki békésen, felesége karjai között adta ki a lelkét. A császár halála valóban jó halál volt, mert azok vették körül, akik a legjobban szerették. A mai világban azonban az eutanázia azt jelenti, hogy a szenvedő ember a nagy – szűnni nem akaró, ezért elviselhetetlen – fájdalmak elkerülése érdekében azt kéri, hogy mások külső beavatkozással vessenek véget az életének, vagy szüntessék meg az életet fenntartó további kezelést. Az előbbit az orvostudomány aktív, az utóbbit passzív eutanáziának nevezi. Egyik sem méltó az Isten képmására teremtett emberhez. Az ember a lelke mélyén szeretetre vágyik, különös módon akkor, ha testét fájdalom kínozza, ha nem tud alkotó munkát végezni, ha feleslegesnek érzi magát.

A könyv egyik szép gondolata, hogy az Egyház által elfogadott palliatív orvoslást összekapcsolja Szent Márton nemes tettével: széles köpenyét kettéhasítva betakart egy rongyokba burkolózott koldust, aki feltehetően beteg is volt. Ezzel kifejezte, hogy bár a helyzetén nem tud segíteni, együtt érez vele, kész arra, hogy áldozatot hozzon érte. A palliatív gyógyítás szeretettel való lelki-testi „kísérést”, szeretettel való „betakargatást” jelent, abban az esetben, amikor orvosilag nincs lehetőség a gyógyításra. Korunk szentjei közül Teréz anya ezzel a beteg testet szeretettel betakaró szeretettel fordul Kalkutta leprásai, általában a társadalom haldokló számkivetettjei felé, megkönnyítve ezzel fájdalmaikat, és kinyitva tekintetüket a Jézus által feltárt üdvösség felé. A szent idéz egy történetet is, amely jelzi, hogy a lélek akkor is gyógyulni tud, amikor a test gyógyíthatatlan. Egy alkalommal egy súlyosan beteg férfit a szennyvízcsatorna árkából vitt a kórházba. A beteg így szólt hozzá: „Állatként éltem, de úgy halok meg, mint egy angyal, mint akit szerettek, akiről gondoskodtak.” Majd később Teréz anya megjegyezte: „Sosem láttam olyan ragyogó mosolyt, mint amilyet ennek az embernek az arcán.”

Halottak napjától távolodva sok mindenre gondolunk. S mégis: mintha a modern ember nem is akarna tudni a halálról. Mintha szégyellné, hogy képes nagy dolgokat végbevinni, és tehetetlen a halállal szemben. Képes betekinteni az anyagvilág belső titkaiba, meghódítani a világűrt, de képtelen a beteg sejtek kezelésére. Mintha szégyellné, hogy bár sok mindent birtokol, mégsem tud igazán gondoskodni idős, beteg hozzátartozóiról. Ezért aztán nem is szívesen gondol a halálra. Egy évben egyszer emlékeztetik erre. Halottak napján... Aztán újra késznek mutatkozik arra, hogy elfordítsa tőle tekintetét. Pedig a mindenszentek ünnepét követő halottak napjának éppen az a célja, hogy nővérünknek tekintsük  a halált, aki szembesít bennünket a földi mulandósággal, s ugyanakkor kaput is nyit számunkra az azt követő örök életre.

Vincenzo Paglia Nővérünk, a halál című kötete megvásárolható az Új Ember könyvesboltban (Budapest, V. kerület, Ferenciek tere 7–8. Nyitvatartás: hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 9–17 óráig; szerdán 10–18 óráig) vagy megrendelhető az Új Ember online könyváruházban.

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
adventi-imaestet-tartott-nyolc-boldogsag-kozosseg
Adventi imaestet tartott a Nyolc Boldogság Közösség

Advent elején minden évben megrendezik a budapesti Nyolc Boldogság Közösség imaestjét. Idén december 8-án, szombaton dicsőítéssel, szentségimádással készültek Krisztus születésének ünnepére a budapesti Örökimádás-templomban.

18:48
csillagtestverek-ejszakaja-kaposvaron-92719
Csillagtestvérek éjszakája Kaposváron

Az elhunyt gyermekekre emlékezve imádkoztak advent második vasárnapján, december 9-én este a kaposvári Kossuth téren, a csillagtestvérek éjszakáján.

19:59