Ferenc pápa: Jézus a mennybe is felvitte magával sebeit

Jézus búcsúja az evangéliumban (Jn 17,1–11a) és Szent Pál búcsúzása az Apostolok Cselekedeteiben (ApCsel 20,17–27) kínált alkalmat Ferenc pápának arra, hogy a napi olvasmányokat a közbenjáró imádság kulcsával értelmezze.

Amikor Szent Pál elindul Milétoszból, megállapítja, hogy mindannyian szomorúak a távozása miatt, és ugyanez történik az apostolokkal, amikor Jézus elmondja a búcsúbeszédét, mielőtt a Getszemáni kertbe indulna és szenvedése megkezdődne. Az Úr megvigasztalja őket, és itt van Jézus búcsúzásának egy apró kis megjegyzése, melyen Ferenc pápa elgondolkodott. Jézus a búcsúbeszédében az Atyához fordul és ezt mondja: „Értük imádkozom”. Ahogy egykor Péterért és Lázárért imádkozott. Jézus most azt mondja nekünk, hogy „Ti mindnyájan az Atyáé vagytok, és én könyörgök értetek az Atya előtt”. Jézus tehát nem a világért könyörög, „értünk könyörög” – „Egyházáért könyörög”.

János apostol, miközben mindezekről elgondolkodik, rólunk, bűnösökről beszélve így szól: „Ne vétkezzetek, de ha valaki vétkezik, tudjátok, hogy van közbenjárónk az Atyánál, valaki, aki könyörög értünk, aki védelmez bennünket az Atyánál és megigazulttá tesz bennünket.” Azt hiszem – folytatta a pápa –, hogy sokat kell gondolni erre az igazságra, erre a valóságra: ebben a pillanatban Jézus értem imádkozik. Azért tudok előrehaladni az életemben, mert van egy ügyvédem, aki megvédelmez engem és még ha bűnös is vagyok és oly sok is a vétkem…, van egy jó védelmező ügyvéd, aki az Atyánál közbenjár értem.

Ő az első ügyvéd aki aztán elküldi nekünk a Vigasztalót. Amikor nekünk a plébánián, otthon vagy a családban bármi szükségünk vagy éppen problémánk támad, akkor Jézust kell kérnünk, hogy könyörögjön értünk. És ma hogyan könyörög értünk Jézus? Bizonyára nem beszél sokat az Atyjával – állapította meg  Szentatya. – Nem beszél, szeret.

Van valami, amit Jézus ma is megtesz: megmutatja Atyjának a sebeit és Jézus az ő sebeivel értünk fohászkodik, mintha azt mondaná az Atyának: „Nézd csak, Atyám, mindennek ez az ára! Segítsd őket, védelmezd őket. A te gyermekeid és én ezekkel a sebekkel váltottam meg őket.” Ezzel szemben nem értjük, hogy amíg Jézus a feltámadása után ezt a gyönyörű, megdicsőült testet megkapta, amelyen nem voltak véraláfutások, nem látszottak a megkorbácsolás nyomai, mégis ott voltak rajta a sebek. Az öt sebhely. Miért akarta ezeket Jézus magával vinni a mennybe? Miért? Hogy könyörögjön értünk. Hogy megmutassa az Atyának megváltásunk árát: „Nézd, ez az ár érettük, és most ne hagyd őket egyedül, Atyám, segítsd őket!”

Szükségünk van erre a hitre – hangsúlyozta Ferenc pápa –, hogy Jézus ebben a pillanatban is közbenjár értünk az Atyánál, mindnyájunkért külön-külön. És amikor imádkozunk, ne felejtsük el Jézustól azt kérni, hogy imádkozzon értünk.

Végül a Szentatya így foglalta össze tanítását: „Jézus, imádkozz értem! Mutasd az Atyának a sebeidet, melyek az enyémek is, az én vétkeim okozta sebhelyek. Az én problémám sebhelyei ebben a pillanatban. A közbenjáró Jézus csupán csak megmutatja az Atyának a sebeit. És ez történik ma is, ebben a pillanatban. Ismételjük, amit Jézus Péternek mondott: 'Péter, imádkozom érted, hogy meg ne fogyatkozzék a hited'. Hiszem, hogy ő mindennap megteszi ezt mindnyájunkért. Legyen bizalmunk Jézusnak ezen imádságában, amikor sebeivel megjelenik az Atya előtt.”

Magyar Kurír