Ferenc pápa: A panaszkodás helyett engedjük, hogy az Úr megvigasztaljon minket

2017. december 11. hétfő 18:17

A Szentatya december 11-én, hétfőn a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmise homíliájában a napi olvasmányról (Iz 35,1–10) elmélkedett, amelyben az Úr vigaszt ígér népének.

Szent Ignác azt mondja: jó elgondolkodni Krisztus vigasztaló szolgálatán. Ahhoz hasonlítja ezt, mint amikor barátok vigasztalják meg egymást. Elegendő a feltámadás reggelére gondolni Lukács evangéliumában, amikor Jézus megjelenik az apostoloknak. Olyan nagy volt az örömük, hogy alig tudták elhinni. Sokszor az Úr vigasza csodának tűnik számunkra – emelte ki a pápa.

Ám nem egyszerű hagyni, hogy megvigasztaljanak minket. Sokszor könnyebb másokat megvigasztalni, mint engedni, hogy bennünket vigasztaljanak meg. – folytatta Ferenc pápa. – Gyakran azért, mert ragaszkodunk a negatív dolgokhoz, a bűn okozta sebekhez magunkban és inkább ebben ragadunk: egyedül vagyunk az ágyon, mint az evangéliumban szereplő ember, aki magányos volt és nem akart felkelni; Jézus azonban mindig azt mondja: „Kelj fel!”.

A probléma az, hogy a negatív dolgokban mesterek vagyunk, mert bennünk van a bűn okozta seb, míg a pozitív dolgokkal kapcsolatban olyanok vagyunk, mint a „koldusok”; nem szeretünk vigaszt koldulni. Inkább a neheztelést választjuk és a sértődöttség levében forrunk. Azt is mondhatjuk: keserű a lelkünk, amikor a keserűség a kincsünk. Az ilyen keserű lelkűek jobban kedvelik a keserűt, mint az édeset. Sok ember van ezzel így. Ez a keserű gyökér gondolatban visszavezet minket az eredeti bűnhöz. És aztán éppen emiatt nem hagyjuk, hogy megvigasztalódjunk – mutatott rá a Szentatya.

A keserűség az, amely aztán a panaszkodáshoz vezet: ahelyett, hogy dicsőítenék az emberek Istent, panaszkodnak. A panaszkodás olyanná válik, mint a zene, amely elkíséri az életet. A pápa itt Szent Terézt idézte: „Nagy baj, ha egy apáca azt mondja: igazságtalanság történt velem, méltánytalan dolog történt velem.”

Jónás prófétát pedig nevezhetjük a panaszkodás Nobel-díjasának – tette hozzá a Szentatya. – Elmenekült Isten elől, panaszkodott, hogy Isten valamit tett vele, aztán a cet gyomrában végezte, de végül visszatért küldetéséhez. Ahelyett, hogy örült volna az emberek megtérésének, inkább panaszkodott, mert Isten megmentette őket.

A panaszkodásban is vannak ellentmondásos dolgok. Ferenc pápa utalt egy jó papra, akit ismert, de aki minden miatt panaszkodott, a kákán is csomót keresett. Jó pap volt, a gyóntatószékben nagyon irgalmasnak találták. Már idős volt és paptársai elképzelték, milyen lesz majd, amikor meghal és felmegy a mennybe. Azt mondták: „Az első dolog, amit Szent Péternek mond majd a köszönés helyett a kérdés lesz, hogy hol van a pokol. Szent Péter pedig megmutatja majd neki a poklot. Akkor majd megkérdezi: Hány elítélt van itt? S a válasz hallatán, csak egy, így szól: ó, micsoda katasztrófa ez a megváltás.

A keserűség, a neheztelés, a panaszkodás kapcsán az Egyház szava ma az: bátorság – hangsúlyozta a Szentatya. – Izajás bátorságra ösztönöz, mert Isten eljön, hogy üdvözítsen minket.

A pápa a napi evangéliumra (Lk 5,17–26) utalva kiemelte: Amikor az emberek a tetőről leeresztették a bénát az ágyán Jézus elé, nem tépelődtek azon, hogy ott vannak az írástudók és a farizeusok, csak azt akarták, hogy meggyógyuljon az az ember. A napi liturgia üzenete az, hogy hagyjuk, hogy az Úr megvigasztaljon minket.

Ez nem könnyű, mert ehhez meg kell szabadulnunk önzésünktől, azoktól a dolgoktól, amelyek a kincseink, mint a keserűség, a panaszkodás és sok minden más – emlékeztetett Ferenc pápa. Végül buzdított: Mindannyian tartsunk lelkiismeret-vizsgálatot. Milyen az én szívem? Van benne keserűség? Szomorúság? Hogy beszélek? Dicsőítem-e Istent, a szépséget vagy mindig panaszkodom? Kérjük az Úrtól a bátorság kegyelmét, mert a bátorságban jön el vigasztalni minket. Kérjük az Urat: Uram, jöjj el megvigasztalni engem!

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Vezető híreink - olvasta már?
-megroppant-nadszalat-nem-tori-ossze-iz-42-3
„A megroppant nádszálat nem töri össze…” (Iz 42, 3) – levél az Alaptörvény módosításáról

Alábbiakban Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate (társadalmi kérdésekkel foglalkozó) Bizottság elnökének, az Alaptörvény hajléktalanokkal kapcsolatos részének módosítása vonatkozásában írt levelét adjuk közre.

07:01
krisztus-szeretetenek-kozvetitoi-legyetek-pap-es-diakonusszentelest-unnepeltek-vacott
Krisztus szeretetének közvetítői legyetek – Pap- és diakónusszentelést ünnepeltek Vácott

A váci székesegyházban június 16-án Beer Miklós megyéspüspök pappá szentelte Kovács Zsoltot és Torma Zsolt Joelt. Átmeneti diakónus lett Bógár Zsolt, állandó diakónus Bakos Péter, Kiss Balázs, Katona Pál, Simon Zoltán, Szakali Tibor és Ferencz Zoltán József.

2018. június 17. vasárnap