Ugyanakkor az ország hatmilliós muszlim közösségének csak kevesebb, mint fele, 41 százaléka gyakorolja hitét, habár 75 százalékuk vallja magát büszkén muzulmánnak, és 70 százalékuk tartja meg a ramadánt. A franciaországi muzulmánok többsége az egykori észak-afrikai francia gyarmatokról származik.
Az előző évtizedben a katolikus egyház csak húsz új templomot épített, hatvanat pedig bezárt, ezek többsége valószínűleg idővel mecsetté válik. 2001 és 2006 közt pedig a felmérések szerint ötszáz új mecsetet építettek, így kétezer muszlim imahely volt az országban, ami azóta – legalábbis az párizsi nagymecset vezetője, Dalil Boubakeur szerint – megduplázódott, négyezerre – írja a CNA.
Addig a muszlimok a pincében, vagy sokszor az utcán imádkoztak, ami politikai problémává nőtte ki magát. Nikolas Sarkozy elnök elfogadhatatlannak nevezte az utcai imát, minthogy az utca „nem a mecset meghosszabbítása”. Marseille-nek 25 százaléka, Strasbourgnak 15 százaléka muzulmán, a városokban nemrég épült új mecset. Az utcai imát nemrég betiltották, egy katonai létesítményt jelölve ki az imaalkalmak számára addig, míg fel nem épül a szükséges mecset.
Claude Guéant belügyminiszter közölte: a párizsi utcákon zajló nagyobb katolikus rendezvényeket nem lehet ugyanúgy értékelni, mint a muzulmánok péntekenkénti utcai imáit.
Magyar Kurír
(szg)