Giovanni Piranesi metszeteiből nyílt kiállítás Szombathelyen

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szombathelyi püspöki palota egyik látványossága a – a korábban Szily János püspök magánlakosztályának részét képező – metszetterem, amelynek falain Giovanni Battista Piranesi és fia, Francesco munkái láthatók. A képek Rómát idézték fel az egyházmegye első püspöke számára, aki hosszú időt töltött az Örök Városban. A látogatókat is egy képzeletbeli sétára invitálják az alkotások a város utcáin, terein, a leghíresebb épületek között. Igaz, már sok minden megváltozott a helyszíneken, de éppen ettől különleges napjaink látogatói számára a terem és a képek: két évszázaddal ezelőtti állapotában, egy kortárs hiteles rajzai alapján látni Rómát. Idén emlékezünk meg Piranesi halálának 240. évfordulójáról, ez adta a kiállítás alapötletét – mondta el a megnyitón Perger Gyula, a Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont igazgatója. Hozzátette: Herzan Ferencnek köszönhetően a Szombathelyi Egyházmegye rendelkezik országosan a második legteljesebb Piranesi-metszetsorozattal.

A művész rézkarcban készített városlátképei alapvetően meghatározták a 18. századi közönség Rómáról alkotott képét, hiszen az Örök Városba látogató utazók a nyomatokat nemcsak kötetbe fűzve, hanem képeslapként is magukkal vihették. Piranesi hatásos fogásokkal, fény-árnyék kezeléssel tette lenyűgözővé az antik Róma romjait. Emellett jelentősek régészeti publikációi is. Szily János magával hozta Rómából Piranesi képeit, amelyek alapul szolgáltak a Sala Terrana kifestéséhez is.

Piranesi Velencéből származott, tanulóévei alatt olyan környezetbe került ami kedvezően hatott rá és sokoldalú művészetének kibontakoztatására – ismertette a művész életútját Csapláros Andrea, a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum igazgatója. Kiemelte: a kiállított alkotásokat szemlélve megállapíthatjuk, hogy tehetségét elsősorban a grafika terén tudta kamatoztatni. Munkái révén lehetővé vált számára az antik építészeti kultúra terjesztése és nagyszabású, képzőművészeti alkotások elkészítése, amelyekben látképeket készített. Életében több mint ezer rézkarcot készített, összes alkotásának számát több mint tízezerre teszik.

A kompozíciók iránti érzékét Velencéből vitte magával. Rómában ókori tanulmányait bővítette, itt találkozott ókorászokkal, régészekkel és láthatta az ókori római építészet megmaradt emlékeit. Újszerűsége a korábbi kötött vonalrendszert elvető szabad, festői rézkarctechnika kialakításában és monumentális hatású kompozíciókban rejlik. 1743-ban látott napvilágot az első grafikai sorozata, amely külső és belső terekben, fantáziaépületekben összegzi a velencei és római tanulóévek eredményét.

Piranesi 27 évesen telepedett le Rómában, ahol rézkarcolatokat, látképeket készített, és metszetkereskedelemmel is foglalkozott. Az antik műemlékekről készített alkotásai nagy sikert arattak. 1748-ban jelent az a kötete, amelyben az ókori Róma addigra láthatóvá vált emlékeit örökítette meg. Sokat foglalkozott vízvezetékekkel, utakkal, hidakkal, csatornákkal, falazási technikákkal. Mindezt összevetette az ókori szerzők munkáival, és megmaradt római latin feliratokkal. Több illusztrált kiadványa született, amelyek megteremtették a régészeti publikációk alapját. Tudósként és művészként eljutott az antik Róma rekonstrukciójához. 1756-ban jelent meg az ezzel foglalkozó négykötetes műve, amelyben elkészítette az objektumok alaprajzait, metszeteit, bemutatja az épületek szerkezetét, valamint azt, hogy milyen anyagból építették őket. Végigjárta a városfalakat, ezekről rajzokat készített, ahogy templomokról, római szentélyekről, diadalívekről, sírokról, emlékoszlopokról, sírokról és a Colosseumról is. Ebből a korból az ő munkáiból ismerhetjük és rekonstruálhatjuk Rómát.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír