Gizellától Sissiig – magyar királynék

Hazai – 2011. május 11., szerda | 14:31

A királynék koronázó városaként emlegetett Veszprémben első királynénk ünnepéhez kapcsolódva Boldog Gizella örökében – a magyar királynék és Veszprém címmel kiállítás nyílt a Laczkó Dezső Múzeumban.

Az ünnepélyes megnyitón Kovács Norbert, a megyegyűlés alelnöke és Brányi Mária veszprémi alpolgármester méltatták Gizella királyné szerepét a magyar történelemben, aki férjével Szent István királlyal örök példát adott a mindenkori királyutódoknak és királyi hitves-utódoknak, országunk vezetőinek a nemzet felelős kormányzására, a keresztény jövőt építő erkölcsiségre a magyarság felemelkedéséért folytatott küzdelemben.

A tárlat – amely mind a helyszín, mind a tematika tekintetében túlmutat önmagán – ékesen szól arról a szakrális kisugárzásról, amelyet az első uralkodópár az utókorra hagyományozott. 

Ezt hivatottak megjeleníteni a kiállításon szakrális nemzeti jelvényeink is: a Pannonhalmi Főapátságtól kölcsönkapta a múzeum a koronázási palást XVII. századi másolatát, s a Szent Korona hiteles másolata is látható a kiállításon. A palást- és a Szent Korona-másolatot ma már másodlagos ereklyének is tekinthetjük, hiszen amikor elkészültek, minden bizonnyal hozzáérintették az eredetihez, s ezzel szakrális erejűvé váltak – mondta megnyitó beszédében Limbacher Gábor, a múzeum igazgatója; majd rámutatott: az a tény, hogy szentéletű volt és megdicsőült szentként tisztelhetjük első királyunkat, alakította ki azt az Európában egyedülálló koronázási rítust Magyarországon, hogy az őt követő királyok beiktatása, megkoronázása csak a koronázási palást és a pápától kapott Szent Korona felvételével, feladásával vált hitelessé, vagyis ehhez a szakrális mozzanathoz kötött volt. A koronázási palást a szentbe való beöltözés jelképe lett, amint a Szent Korona is. Ugyanígy hagyományozódott át a királynék megkoronázása is a mindenkori veszprémi püspök által, aki egyúttal gyóntatója is volt az uralkodó-feleségeknek. Azzal a különbséggel, hogy a királynék a koronát a magyar nemzettől kapták, és a koronázási paláston jó háziasszonyi mivoltuk bizonyságaként minden királynénak néhány öltést kellett varrnia.

A kiállításon bemutatják a Boldog Gizella által alapított veszprémvölgyi apácakolostor idei feltárási munkálatai során előkerült tárgyi régészeti anyagot is, valamint különböző archív metszeteken a Gizellát követő királynék portréit, illetve a tevékenységükhöz fűződő legendákat, egészen, Erzsébet királynéig, Sissiig.

A tárlat megnyitóján közreműködtek csángó népénekekkel, szakrális muzsikával a Dohnányi Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei.

Toldi Éva/Magyar Kurír