
A szeged-csanádi megyéspüspök elmondta: az erkölcsiség az alapja minden egészségesen fejlődő társadalomnak, ám a magyar társadalom erkölcsileg megroppant. Ez az élet minden területére vonatkozik. Nincs becsülete az adott szónak, az anyagi javak fontosabbak, mint az etikai értékek. Márpedig az erkölcs alapja a szilárd értékrend. A keresztény társadalmi tanítás három fundamentuma az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szolidaritás és a szubszidiaritás elve, ahogy ezt már a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) éppen tíz évvel ezelőtt kiadott, Igazságosabb és testvériesebb világot! című körlevele is megfogalmazta.
Gyulay Endre szerint a jövő magyar egyháza a kisközösségek egyháza lesz, amelyben a lelkipásztorok mellett különleges szerepük lesz a képzett és hitben elkötelezett világiaknak is. Ezek a kisközösségek olyan értékrendet adnak majd a hozzájuk tartozó híveknek, amelyekre biztosan építhetik jövőjüket, egyúttal szolidárisak is lesznek egymással. A püspök hangsúlyozta a családok hagyományőrző és nemzetmegtartó erejét is, emlékeztetve államalapító királyunk, Szent István családjára: a történelemben nincs még egy olyan királyi család, amelynek valamennyi tagját szentté avatták volna.
Gyulay Endre leszögezte: a magyar egyház jövője és feladata a krisztusi példa töretlen hirdetésében és megélésében van. Felelősséggel kell szolgálnunk Krisztust és ezáltal embertársainkat. Az egyháznak nem szabad behódolnia a világi elvárásoknak, állhatatosan ki kell tartania a krisztusi értékek mellett, még ha e miatt támadások is érik. Ha ez a magatartás lesz jellemző a magyar egyházra, biztos, hogy megmarad, és kovászként fogja átjárni a magyar társadalmat, ha viszont igazodik a világ elvárásaihoz, különféle alkukat köt, behódolva a hatalom, vagy a szekularizált társadalom többségi akaratának, akkor kérdésessé válik a jövője.
Gyulay Endre arra is figyelmeztetett, hogy a magyar egyháznak missziós egyházzá kell válnia, és ennek érdekében mielőbb szükség lesz a missziós pasztoráció részletes kidolgozására.
Magyar Kurír