Hagyomány és megújulás: a zsinatról tartanak konferenciát a Pázmányon

Hazai – 2013. január 31., csütörtök | 13:04

A II. Vatikáni Zsinat a témája a PPKE hittudományi karán megrendezett, idei teológiai tanári konferenciának.

A hagyomány és megújulás egységét emelte ki a konferenciát megnyitó beszédében Erdő Péter bíboros, aki kifejtette: egy zsinat szükségképpen képviseli a folytonosságot és saját korát is.

Puskás Attila teológia professszor, a konferencia szervezője a Kurírnak kifejtette: minden évben tartanak továbbképzést a teológiai tanároknak. Az idei évben azért választották témának a zsinatot, mert a pápa meghirdette a hit évét. Ennek a kezdete a zsinat megnyitásának ötvenedik évfordulója volt. „A zsinat recepciója, befogadása a mai napig tart és még sokáig tartani fog. Szeretnénk ehhez a folyamathoz hozzájárulni a magunk szerény eszközeivel” – nyilatkozta Puskás Attila.

Erdő Péter nagyívű beszédéből kiemelném a renovatio és traditio szerves egységét. Az egész konferencia ennek a jegyében fog zajlani – mondta a szervező, hozzátéve: a zsinat, mint a bíboros rámutatott, a hagyományba akart tudatosan belehelyezkedni, ugyanakkor megújulást is szorgalmazott, hogy kommunikálni tudjuk a hitünket korunk nyelvén.

Erdő Péter előadása után Fejérdy András, a római Magyar Akadémia munkatársa, egyháztörténész vázolta fel a magyar főpásztorok zsinaton való részvételének izgalmas, krimibe illő történetét (Fejérdy a témában könyvet is írt Magyarország és a II. Vatikáni Zsinat 1959-1965 címmel). Őt követően a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem teológiai fakultásán tanító Marton József atya beszélt az erdélyi egyház, pontosabban Márton Áron és a zsinati részvétel problematikájáról.

A két egyháztörténeti jellegű előadás nagyon izgalmas és tanulságos volt – mondta a Kurírnak Puskás Attila. Azokban ugyanis szavai szerint megmutatkozott, hogy egy kiélezett politikai-társadalmi helyzetben milyen stratégiát választott az egyház és az milyen következményekkel jár. Ezzel kapcsolatban rengeteg tapasztalat gyűlt össze mind a magyarországi, mind az erdélyi egyház életében. Mint rámutatott: érdekes volt a kontraszt, ami egyfelől Márton Áron tudatos távolmaradását jelenti a zsinattól, hogy ezzel is jelezze a vallásszabadság hiányát a kommunista Romániában, másrészt pedig a magyar főpásztorok inkább engedékeny, egyezkedő stratégiája. „Mérlegelés kérdése, hogy rövid- és hosszú távon melyiknek milyen előnyei, hátrányai vannak” – vélekedett a szervező.

Puskás megjegyezte: ezután jönnek a kifejezetten teológiai előadások. Lukács László Joseph Ratzingernek a zsinat előtti, alatti és utáni egyházszemléletét elemezte. Utána pedig egy evangélikus teológus, Reuss András vázolja, hogyan látják ők a zsinatot.

A konferencia péntek délben ér véget.

SzG/Magyar Kurír