Hatalmas kutatómunka: két magyar könyvet mutattak be a Pápai Gergely Egyetemen

2012. február 22. szerda 16:35

Tóth Tamás, a Pápai Magyar Intézet rektora a török utáni egyházi újjászületést mutatja be kötetében, Tusor Péter, Nemes Gábor és a nekik segítő pázmányos hallgatók pedig magyar vonatkozású középkori és újkori konzisztóriumi dokumentumokat gyűjtöttek össze hatalmas, tíz éves munkával. 

A több mint tíz kötet kiadását maga mögött tudó Collectanea Vaticana Hungariae két legutóbbi kötetét mutatták be 2012. február 20-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Egyháztörténeti Kutatócsoportjának és a Pápai Gergely Egyetem Egyháztörténelem és Egyházi Kulturális Javak Karának szervezésében a Gergely Egyetem dísztermében. 

Norman Tanner SJ dékán köszöntő szavai után Tóth Tamásnak, a Pápai Magyar Intézet jelenlegi rektorának a Gergely Egyetemen megvédett doktori disszertációjából készült, Magyarország török idők utáni egyházi újjászületését két egykori kalocsai-bácsi érsek, Patachich Gábor és Patachich Ádám tevékenységén keresztül bemutató monográfiáját Luigi Mezzadri CM professzor, témavezető mutatta be. Tusor Péternek, egyben a sorozat szerkesztőjének Nemes Gáborral együtt készített fontos, magyarországi vonatkozású, a Vatikáni Titkos Levéltárban fellelhető, úgynevezett konzisztoriális (pápai államtanácsi) dokumentumokat közreadó kötetét Silvano Giordano OCD professzor méltatta.

Tóth Tamás a Vatikáni Rádiónak elmondta: könyve megírásában nagy segítője volt a nemrég elhunyt Szilas László jezsuita is. Hozzátette: sok olyan új információt talált, ami hasznos a magyar egyháztörténet számára. A török idők után több egyházmegyének a semmiből kellett újjászületnie, ráadásul a tridenti zsinat előtti állapot tűnt el, a helyreállítás pedig már a zsinat után zajlott, a zsinati dekrétumoknak pedig kétszáz éves késéssel tudnak érvényt szerezni. Ennek voltak pozitívumai is: ezen egyházmegyék nem estek át a tridenti zsinat „gyermekbetegségein”, hanem egy „érett zsinati gondolat” érkezik meg.

A könyvbemutatót megtisztelte jelenlétével a Gergely Egyetem egykori meghívott professzora, Erdő Péter bíboros is, a sorozat fővédnöke, akinek a segítsége elengedhetetlen volt ahhoz, hogy 2002-ben a sorozat elindulhasson. A prímás ekkor még a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektoraként állt annak a kezdeményezésnek az élére, hogy a Fraknói Vilmos és társai által 1884 és 1909 között kiadott, a magyar vonatkozású vatikáni kutatásokat felölelni kívánó Monumenta Vaticana Hungariae sorozat mintájára lehetőséget teremtsenek a vatikáni és római levéltárakhoz kötődő, magyar egyháztörténeti kutatások publikálására. 

Az első kötet 2004-ben jelent meg, és ahogy bíboros úr relációjában fogalmazott, nagyon fontos volt, hogy nem sokkal a rendszerváltást követően, a szerény lehetőségek ellenére is sikerült egy nemzetközi szintű tudományos magyar egyháztörténeti sorozatot elindítani, amelynek keretei között néhány év alatt számos kötet jelenhetett, illetve folyamatosan jelenhet meg. Erdő Péter a Vatikáni Rádiónak elmondta: a legtöbb nép történetére nézve a vatikáni és római levéltárak alapvető források. A sorozat kutatási munkái a két világháború között már szerényebb feltételek közt folytak, a második világháború után pedig abbamaradt. Ezért örvendetes, hogy folytatódik a kutatás, ami immár a 12. kötetnél tart.

Tusor Péter a Vatikáni Rádiónak nyilatkozva a sorozat „szakmailag egyik legértékesebb kötetének” nevezte Tóth Tamás művét. A sorozat szavai szerint hosszú távra szóló befektetés, mivel olyan alapkutatásról van szó, aminek a segítségével a nagyközönségnek szóló műveket is meg lehet írni. Az általa szerkesztett kötetről kifejtette: az a pápa és a bíborosok közös üléseiről szóló válogatott dokumentumok gyűjteménye a középkor és a koraújkor időszakából. A válogatást a 2000-res évek elején kezdték el a szerkesztők a Pázmány bölcsészkara hallgatóinak segítségével. Amiért ez fontos, az az, hogy a magyar kutatóknak ezután „nem nagyon van dolga” a konzisztóriumi levéltárban. A következő vállalkozás a „kamarai anyag lesz”. 

A könyvbemutatón ott volt Győriványi Gábor, Magyarország szentszéki nagykövete, P. Benedikt Lautenbacher SJ, a Collegium Germanicum et Hungaricum rektora, jelen voltak a római egyházi tudományos élet és magyarság jeles képviselői is.

Tóth Tamás: „Si nullus incipiat, nullus finiet”. La rinascita della Chiesa d’Ungheria dopo la conquista turca nell’attività di Gábor Patachich e di Ádám Patachich, Arcivescovi di Kalocsa-Bács (1733-1784). Collectanea Vaticana Hungariae I/6. Budapest-Roma-Szeged 2011.

Tusor Péter-Nemes Gábor: Consistorialia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae 1426-1605. Collectanea Vaticana Hungariae I/7. Budapest-Roma 2011.

Magyar Kurír

(szg)

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
eger-diszpolgara-lett-ternyak-csaba-egri-ersek
Eger díszpolgára lett Ternyák Csaba egri érsek

Augusztus 20-án Eger városi ünnepségén díszpolgári címet kapott Ternyák Csaba egri érsek, a főegyházmegye 81. főpásztora, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsának tagja.

2017. augusztus 21. hétfő
megteresre-es-megujulasra-hivott-veres-andras-budapesten-allamalapito-szent-kiralyunk-unnepen
Megtérésre és megújulásra hívott Veres András Budapesten államalapító szent királyunk ünnepén

Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be szentmisét augusztus 20-án, államalapító Szent István királyunk ünnepén Budapesten, a Szent István-bazilika előtti zsúfolásig megtelt téren. A szentmise szónoka Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke volt.

2017. augusztus 20. vasárnap