Hatvan éve avatták szentté Savio Domonkost

Savion Szent Domonkos földi életét egy hónap híján rövid 15 évben szabta meg a Teremtő, de neki ez is elegendő volt ahhoz, hogy a szentek sorába lépjen.

A szentté avatás évfordulójára XII. Piusz pápa ebből az alkalomból elhangzott szavait felidézve emlékezünk:

„Savio Domonkos képe úgy jelenik meg a szemünk előtt, mint egy törékeny tizenéves, aki testileg gyenge, de lélekben nyitott a teljes önfelajánlásra, Krisztus iránti szeretete kényes és igényes. Azt várnánk, hogy ilyen zsenge korban csupán egy jó és szeretetre méltó lélekre találunk, de lenyűgöz bennünket, amikor felfedezzük a kegyelem csodálatos ihletését, és az állandó, fenntartás nélküli ragaszkodást az égiekhez, akiket hite által ritka intenzitással érzékelhetett.

Az iskolában lelki tanítómesterétől, a nagy szenttől, Bosco Jánostól megtanulta, hogy Isten szolgálatának öröme és megszerettetése másokkal az apostolkodás hatékony eszközeivé válhatnak. 1854. december 8-án a Szűz Mária iránt érzett szeretete hatására önkívületbe esett, és nem sokkal később csatlakozott hozzá néhány barátja, akikkel megalapították a Szeplőtelen Fogantatás Társulatát annak érdekében, hogy nagy lépésekkel haladjanak az életszentség útján és elkerüljék még a legkisebb bűnt is.

Bátorította társait az imára, a jó viselkedésre, a szentségek gyakori vételére, a rózsafüzér imádkozására, a gonosz és a kísértés elkerülésére. Rettenthetetlenül, határozottan, de jóindulattal közbelépett önfejű és csökönyös társainál, hogy térjenek vissza a kötelességeikhez. Már ebben az életben élvezte az Úr barátságát és a lelke tele volt isteni ajándékokkal. Nagyon fiatalon hagyta el a földi életet, hogy az Ég Királynőjének közbenjárására elnyerje gyermeki szeretetének jutalmát.”

Magyar Kurír