A ház, amelyet folytonosan építeni kell....

A szentmisére mint minden évben ezúttal is meghívást kaptak a közjogi méltóságok: Sólyom László köztársasági elnök,az Alkotmánybíróság és a Legfelső Bíróság elnöke, a politikai és a közélet képviselői. Az ünnepségen részt vett Mádl Ferenc volt köztársasági elnök is.

Erdő Péter bíboros bevezető szavaiban emlékeztetett arra, hogy a Püspöki Konferencia a nándorfehérvári diadal 550., és az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából nemzeti imaévet hirdetett. A mostani ünnepi szentmise és körmenet az imaév kiemelkedő eseménye. Az MKPK elnöke elmondta azt is, hogy az imaév igen pozitív visszhangra talált a határon túl élő magyarság, sőt a szomszéd népek körében is, és sokan jelentették be csatlakozásukat. Így már az év elején megvalósulni látszott Mindszenty bíboros álma az egymillió imádkozó magyarról, aki felajánlja imáit országunkért. Szőke János atya, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány vezetője már az imaév megkezdése előtt elkezdte gyűjteni az egyéni és csoportos vállalásokat, a hazánkért végzett imádságról.

Magyarország prímása bejelentette, hogy megvan az egymillió imádkozó magyar, akiknek felajánlásai lezárt irattartókba gyűjtve a Szent István-bazilikában találhatók. Pontosan 1.396.038 imafelajánlás érkezett - mondta az MKPK elnöke.

Erdő Péter emlékeztetett arra, hogy II. János Pál pápa 15 évvel ezelőtt járt Magyarországon. Köszöntötte Stanislaw Dziwisz bíborost, megköszönve, hogy elfogadta a meghívást és vállalta a mai szentbeszéd megtartását. „Jelenléte körünkben feleleveníti II. János Pál pápa nagyszerű örökségét és tanúságot tesz a magyar és lengyel egyház és a két nép barátságáról és szolidaritásáról." - monda. (Erdő Péter bíboros köszöntőjének teljes szövege Dokumentum rovatunkban olvasható.)

Prédikációjának kezdetén Stanis³aw Dziwisz szólt arról a barátságról, amely összekapcsolta és folyamatosan összekapcsolja a lengyel és a magyar népet. Fémjelzi ez a barátságot egybek között Szent Hedvig és Báthory István neve, de az 1956-os esztendő is, amikor mindkét nemzet aggódva és reménykedve figyelte egymás szabadságharcát.

II. János Pál pápa egykori személyi titkára megemlékezett a Szentatya 15 évvel ezelőtti magyarországi látogatásáról is, mint mondta most II. János Pálnak a magyar nép iránti szeretetét is magával hozta.

Az evangéliumi részletből (Mt 7,24-29) kiindulva Dziwisz bíboros a valódi szabadságról beszélt. Mint mondta, amikor Krisztus a sziklára vagy a homokra épített házról beszél, akkor ez azt jelenti hogy az ember szabadon választhat az erős alapokra épített ház, vagy a homokra, a mulandó dolgokra épített ház között.

A politikai értelemben vett szabadság a térség országaihoz hasonlóan a magyar nemzet számára is valósággá vált. A kommunista rabszolgaság évei után – amikor gúnyt űztek az igaz fundamentumból – beköszöntöttek a szabadság évei. Ám ezzel sokak számára együtt járt a csalódás. „A szabadság mindig ajándék! Nem szabad elveszítenünk a szabadság iránti lelkesedésünket azok miatt, akik kihasználják ezt az ajándékot, hogy kivágják annak gyökereit!” – fogalmazott a krakkói érsek.

Amikor Jézus Krisztus a valódi szabadságról beszél, akkor a folyamatos választások szükségességére emlékeztet – mondta Dziwisz bíboros, hiszen ha az ember szabad, akkor tud, és kell is választania.

Szent István házat épített minden magyar számára, azonban arról minden nemzedék maga döntött és fog dönteni, hogy a szentek által felépített ház, saját házává válik-e. A mai nemzedéknek magának kell eldöntenie, hogy valóban a megalapozott és kikezdhetetlen értékeket akarja-e örökölni, vagy inkább homokra épített házakat kíván keresni magának – figyelmeztetett a krakkói bíboros érsek, arra kérve a hívőket, ne engedjék félrevezetni magukat, akkor sem, ha nagy kísértést éreznek az új alapok keresésére.

A kipróbált alapra építeni annyit jelent, mint Jézus Krisztusra építeni, a hozzá vezető utat elfogadni. Ez annyit is jelent, hogy az olyan kipróbált élet- és magatartásformákra kell építeni, mint család, a gyermekek és az ifjúság „szolid nevelése”, az idősek és betegek feletti gondoskodás, az élet feltétlen tisztelete, a fogantatástól a természetes halálig.

Beszéde végén Dziwisz bíboros a kiengesztelődés szükségességéről szólt. Meg kell érteni azokat is, akik homokra építik életüket. Ez nem azt jelenti, hogy egyet kell érteni választásukkal nem azt jelenti, hogy meg kell dicsérni őket, de meg kell érteni őket, és még jobban szeretni kell őket. „Nem vonhatjuk meg szeretetünket azoktól, akik máshogy élnek! Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a nem sziklára építők miatti elégedetlenkedés és folytonos ítélkezés csapdájába essünk – fogalmazott – hiszen a történelem számtalanszor megmutatta, hogy amikor az ember a kiengesztelődés és az egyetértés útján jár, többre megy, mintha karddal és erővel akarná kieszközölni a békét.” (Stanis³aw Dziwisz bíboros szentbeszédének teljes szövege Dokumentum rovatunkban olvasható.)

Ezt követően Stanis³aw Dziwisz bíboros átadta a Krakkói Főegyházmegye ajándékát Erdő Péter bíborosnak és rajta keresztül a magyar népnek: II. János Pál pápa zsolozsmás könyvét, hogy továbbra is szeretettel emlékezzünk Krakkó egykori érsekére, II. János Pál pápára.

A szentmise végeztével indult útjára a szokásos rendben és útvonalon a körmenet, amelyen a Szent Jobbot végig viszik Budapest utcáin.

A körmenetről hamarosan rövid beszámolót olvashatnak.

Magyar Kurír

Fotó: Szelényi Károly