Hétezer zarándok vett részt a szentkúti nagybúcsún

A kétnapos búcsú idején húsz pap gyóntatott párhuzamosan: a kegyhelyet őrző ferencesek, római és görög katolikus egyházmegyés atyák. A zarándokcsoportok ezen a hétvégén is a Kárpát-medence minden részéből érkeztek a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhelyre.

A helyes Mária-tiszteletről szólt szentbeszédében Erdő Péter bíboros egy 18. századi pálos szerzetest idézve kijelentette: A Mária-tisztelet a katolikus hit lényegéből fakad és a hívek számára kötelező. A helyes tiszteletnek külső és belső formái vannak. Nem elég naponta imádságban kérni Mária közbenjárását, böjtölni és kegyhelyekre zarándokolni. Mária nyomdokaiba is kell szegődnünk, erkölcseit követnünk kell, különben a külső cselekedetek hiábavalók. Teljesen kell a Szűzanyát tisztelni, azaz mind belső, mind külső tisztelettel. Mária nekünk édesanyánk, mi pedig gyermekei vagyunk. A helyes Mária-tisztelet hasonlatos az édesanyák felé áradó igazi szeretethez, amelynek szintén vannak külső és belső követelményei – mondta a főpásztor.

A továbbiakban is a régi, pálos szerző szavait idézve az édesanyákhoz fordult: „Mondjátok meg igaz lelki ösméret szerint, megelégednétek-e az olyan magzattal, aki más emberek előtt titeket szégyellne, aki soha benneteket nem köszöntene, aki hajlékotokban soha meg nem látogatna, aki nevetek vagy születésetek napján nálatok meg nem fordulna, jókat nektek nem kívánna?”

Erdő Péter bíboros a szentmise végén kitért arra a magyar sajátosságra is, hogy míg más népek általában Szent Máriának szólítják a Szűzanyát, mi Magyarok Nagyasszonyának. Ez is jelzi, hogy népünk ősidőktől fogva különösen nagy szeretettel és tisztelettel viszonyul az Istenszülőhöz.

A beszédet teljes terjedelmében Dokumentumok rovatunkban olvashatják.

Ferences Sajtóközpont /Magyar Kurír