
A bibliai tanítás úgy tekint a természetre, mint ami szent jelleggel van felruházva a Teremtő akaratából. Õ bízta meg az emberiséget, amely teremtésének csúcsa, hogy felelős módon gondoskodjon a környezetről. Ennek megfelelően az emberiségnek szabadságot és autonómiát adott a természeti erőforrások fejlesztésére. Ugyanakkor ezt a tevékenységet az univerzum isteni hatalmának tiszteletben tartásával kell végeznie.
Az emberiség ma egyedülálló környezeti válsággal néz szembe, amely a féktelen materiális és technológiai kizsákmányolás eredménye. Ezzel a kihívással természetesen a szükséges technikai eszközökön túl, valamint az önmérséklet, az alázatosság és a fegyelem segítségével kell szembe nézni.
A találkozó résztvevői hangsúlyozták, hogy a társadalomnak fel kell ismernie a teremtett világ transzcendens távlatát, hiszen ez nélkülözhetetlen az erkölcsileg felelős fenntartható fejlődés és a haladás biztosításához. Nem minden fogadható el erkölcsileg, ami technikailag megvalósítható. Ennek a tudatosítása biztosítja, hogy a fejlődés minden aspektusa a jövő nemzedékek jólétét és Isten nevének megszentelődését mozdítsa elő. Ennek a tudatnak a hiánya viszont pusztító következményekkel jár az emberiségre és a környezetre, továbbá megszentségteleníti Isten nevét.
A bibliai hagyományt, amely egyedülálló méltóságot ad a személynek, nem a teremtett világ feletti uralom, hanem a tisztelet és a szolidaritás jegyében kell felfogni. Ehhez pedig „humán ökológiára” van szükség, amelynek értelmében az ökoszisztéma iránti felelősségünk összekapcsolódik egymás iránti elkötelezettségünkkel. Különösképpen visszatükröződik ez a szegények, a nők, a gyermekek, az idegenek, a betegek, a gyengék és a szükségben levők iránti nagylelkűségben.
A természet rendjébe való emberi beavatkozás erkölcsi aspektusa abban gyökeredzik, hogy korlátozza a tudomány kizárólagosságra törekvő igényét, valamint szolidaritást és erkölcsi felelősséget vállal mindenkiért. Erre vonatkozóan a kétoldalú bizottság leszögezte, hogy minden tudományos innováció és fejlesztés terén szorosan együtt kell működni a vallási etika szakértőivel. Az államok és a nemzetközi szervezetek a vallási vezetőkkel való együttműködés lévén biztosíthatják, hogy a fejlődés áldás, ne pedig átok legyen. A hiteles környezetetika a világ békéjének és harmóniájának alapfeltétele – figyelmeztetnek záróközleményükben a katolikus-zsidó párbeszéd kétoldalú bizottságának tagjai.
A január 20-án közzétett zárónyilatkozatot mindkét fél részéről nyolc-nyolc személy írta alá, elsőként a két társelnök: zsidó részről Shear Yashuv Cohen rabbi, katolikus részről pedig Jorge Mejía bíboros. A tanácskozás résztvevői jelen voltak XVI. Benedeknek a római zsinagógában tett látogatásán.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír