Hívő fiatalok közéleti aktivitása – egy felmérés tanulságai

Fiatal keresztény értelmiségiek kérdőíves vizsgálatot szerveztek 2010 májusában a „hívő fiatalok” közéleti attitűdjének jobb megismerésére. A lekérdezésre az online formát választották, és a lehetséges válaszadókat keresztény levelezőlistákra küldött elektronikus levélben szólították meg. A vizsgálat 15 napja alatt 483-an töltötték ki az online kérdőívet, ebből 402 megkérdezett esett a „18-35 év közötti hívő” kategóriába. A válaszadók alapadatai tükrében a véletlenszerűnek tekinthető mintavétellel az elemzők várakozásainak megfelelő, indikatív erejű eredményeket adó minta alakult ki: segítségével körülírható a mai magyar „hívő fiatalok”, ezenbelül némi túlsúllyal az ifjúsági közösségekben vezető vagy véleményvezér szerepet betöltő aktivisták közéleti profilja.

A felmérés egyik fontos célkitűzése volt annak körülrajzolása, milyen elvárások formálják egy „hiteles keresztény politikai erő” profilját. A többségükben aktív vallásgyakorló fiatalok elvárják egy ilyen politikai erőtől, hogy a társadalmi kérdésekben az egyház(ak) álláspontját képviselje. Bár ezt a társadalommal folytatott párbeszéddel képzelik, többségük számára a közvélemény elvárásainak a keresztény értékrend elé helyezése nem elfogadható.

A felmérés vizsgálta, milyen közéleti aktivitást vállalnának a hívő fiatalok egy „számukra egészen hitelesnek tekintett, keresztény politikai erő” mellett. Ahhoz képest, hogy körükben is erősen érezhető a Magyarországon elterjedt párt- és politikaellenesség, a válaszadók 23%-a venne részt szervezőmunkában, további 8% tagként, 15% önkéntesként segítene egy ilyen szervezetet; 36% részt venne rendezvényein; a maradék 10% pedig személyes közreműködés nélkül, anyagilag (4%) vagy szavazatával (6%) támogatná.

A válaszadók több mint 80%-a legalább hetente jár misére vagy istentiszteletre, és nem is ún. „vasárnapi keresztények”: 67,7% rendszeresen részt vesz valamely keresztény (ifjúsági) közösség összejövetelein, közel egynegyedük vezető, szervező. A megújulási mozgalmak ismertségét és elfogadottságát jelzi, hogy a megkérdezett hívő fiatalok több mint 80%-a legalább alkalmanként részt vesz rendezvényeiken.

A politikai érdeklődés a vártnál erősebb, csaknem 80% azok aránya, akik több-kevesebb rendszerességgel figyelemmel követik a közéleti eseményeket; a válaszadók majdnem fele naponta tájékozódik róluk újságokból, illetve hírportálokról.

A jelenlegi politikai aktivitást illetőleg a megkérdezettek közel 30%-a vesz részt aktívan a közéletben (11% tagja pártoknak vagy ifjúsági szervezetüknek, 16% önkénteskedett már kampányban, 4% vesz részt rendszeresen politikai rendezvényeken), további 30% volt már jelen politikai gyűlésen, 40% pedig (csak) szavazatával támogatja a számára szimpatikus pártot.

A gyakoribb templomba és egyházi közösségbe járók némileg magasabb erkölcsi elvárásokat támasztanak a hiteles keresztény politikusokkal és szervezetekkel szemben. Ugyanakkor sem a vallásgyakorlat, sem a közösségi aktivitás nem befolyásolja egyértelműen a hívő fiatalok közéleti „mobilizálhatóságát: ez a hívő fiatalok körében is inkább a már meglévő politikai érdeklődés-aktivitás függvénye, mintsem a hitbéli-egyházi közösségi elkötelezettségé.

A hívő fiatalok a korrupciónak mind a szervezeti, mind a személyi formáját erősen elutasítják, még a kétes eredetű támogatások elfogadását sem tolerálják. Bár fontosnak tartják a társadalmi szolidaritás, a jótékonykodás példamutató megnyilvánulásait, nem mérhető ugyanakkor valamiféle „túlzóan idealista” elvárás a keresztény politikusok „puritanizmusa” irányában, elfogadható számukra, ha egy közéleti szereplő tehetős – hiszen ez még függetlenségét is erősítheti.

Magasra, vélhetően a társadalmi elvárásoknál magasabbra teszik a mércét a válaszadók a keresztény politikusok számára a családi élet feddhetetlenségének vonatkozásában.

Napjainkban a keresztény társadalmi tanításnak is egyre hangsúlyosabb része a „teremtett világ védelme”. Hazánkban ez még kevésbé érezhető, amint a belpolitikában is csak lassan növekszik a környezetvédelmi kérdések súlya. Elvi szinten a hívő fiatalok támogatják a környezetvédelmet; a némi fenntartással viseltetők több mint 25%-os arányát pedig talán nem alaptalanul hozhatjuk összefüggésbe a zöldmozgalom kétes megítélésével a keresztény körökben. (A zöldek Nyugaton inkább baloldali-liberális kötődésűek.) A válaszadók több mint fele megengedő ugyanakkor az atomenergiával szemben.

Magyar Kurír