Hogy Isten gyermekei legyenek – Urunk születésének ünnepe a Collis Saceren

A szentmisén liturgikus szolgálatot végeztek a győri szeminárium növendékei.

Az ünnepi szentmise homíliájában a főpásztor János evangéliumának (Jn 1,1-18) egy kiválasztott mondata kapcsán elmélkedett. Ennek felvezetéséhez a következő evangéliumi részt emelte ki: „A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be" (Jn 1,11). – Ma is vannak, akik nem fogadják be Jézust az életükbe, aminek sokféle oka lehet. A megyéspüspök elsőként a tudatlanságot nevezte meg, pedig Isten a természetes ész fényénél műveiből megismerhető. Isaac Newton fizikust hozta fel példának, aki azt mondta: „Amit a csillagok alatt Istenből látok, elég nekem, hogy higgyek abban az Istenben, aki a csillagok fölött van, s akit nem látok." Isten be nem fogadásának másik oka lehet a gőg.

Isten viszont szelíden, szeretettel közelít az emberhez, mivel azt szeretné, hogy az ember szeretetből ragaszkodjon hozzá.

Harmadik okként Isten elutasítására a bűnt említette Veres András, amely fogságban tartja az embert. Pál apostol írja: Aki bűnt követ el, az rab. A bűn szövevényéből kikerülni sokszor emberfeletti erőfeszítést igényel, ezért kínálja fel a hozzánk érkezett Isten Fia a megváltást, a bűnbocsánatot.

A szentbeszéd központi gondolatát a következő evangéliumi részlet magyarázata adta:

„Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek" (Jn 1,12) – Isten gyermekévé Istentől kell születni;

ezt a kegyelmet a keresztség szentségében kapjuk meg, amely egyszerre ajándék és feladat. János apostol intését érdemes megfontolnunk, aki azt írja: „Most Isten gyermekei vagyunk, de még nem nyilvánvaló, hogy mik leszünk” (1Jn 3,2). A kapott istengyermekséget tudatosan kell tehát vállalnunk és még tudatosabban élnünk. Istengyermekségünkről mindenütt, ahol életünk folyamán megfordulunk, hitelesen tegyünk tanúságot szavainkkal, cselekedeteinkkel, egész életvitelünkkel – buzdított a megyéspüspök. – Isten gyermekei az istengyermekség szabadságában élhetnek, ugyanakkor milyen torz elképzelés él sok ember fejében a keresztények életéről.

A hívő ember viszont tapasztalatból tudja, hogy Isten törvényei szabaddá tesznek. Isten törvényei a szabadság törvényei, amelyek benne gyökereznek emberi természetünkben. Ami szívünkben vágyként él: a szeretet, az igazság, a jóság utáni vágy – Isten törvényei ezeket valósággá akarják tenni az egyes ember életében. Törvény, de valójában olyan dolog, amelyre az ember természetéből fakadóan vágyakozik. Ezek a törvények nemcsak emberi természetünkben gyökereznek, hanem mert Istentől valók, a szeretet törvényei is.

Mit tegyünk istengyermekségünk megvalósulásáért? – tette fel a kérdést a püspök. – Egész életünket igazítsuk az evangéliumhoz. Minden cselekedetünket hassa át az Isten és az emberek iránti szeretet. A világ sokféle megoldást kínál a boldogság eléréséhez, de mi ne érjük be Istennél kevesebbel. Továbbá becsüljük meg az ajándékba kapott istengyermekségünket, ápoljuk hitünket és lelki életünket.

Tartósítsuk szívünkben Isten jelenlétét, az imádság, a szentségek által és amikor szükséges, a bűnbánat gyakorlásával.

Az istengyermeki élet az Istenben, az Isten szeretetében való életet jelenti. Isten Fia, Jézus Krisztus, aki közénk jött az Isten és az emberszeretetre, az igazi jóságra hívott meg minket. S mindazoknak, akik befogadták hatalmat adott, hogy Isten gyermekeivé legyenek – zárta karácsonyi szentbeszédét a Győri Egyházmegye főpásztora.

Forrás: Győri Egyházmegye Sajtóiroda (km)

Fotó: Ács Tamás

Magyar Kurír