Hogyan segíthetünk az üldözött keresztényeken?

A keresztényellenes megnyilvánulások főként Afrikában, Ázsiában és az arab országokban jellemzőek, ahol a keresztények többnyire kisebbségi helyzetben élnek. E témáról folytatott megbeszélést május 11-én Tarcisio Bertone bíboros, vatikáni államtitkár és Franco Frattini, az olasz kormány külügyminisztere. A bíboros és a külügyi tárca vezetője a tárgyalás során Európa a nemzetközi kontextusban elfoglalt helyzetével, valamint az észak-afrikai és a közel-keleti válsággal foglalkozott. A keresztényüldözést illetően azt vizsgálták, milyen konrét lépéseket lehet tenni a hívők védelme érdekében.

Bernardo Cervellera, az AsiaNews missziós hírügynökség igazgatója szerint elsősorban szolidaritással kell lennünk üldözött keresztény testvéreink iránt. A szolidaritás sok mindent jelent: jelenti azt, hogy imádkozunk értük; hogy követeljük a vallásszabadságot országaik számára; segítünk nekik, hogy hazájukban maradhassanak; küzdünk azért, hogy ugyanolyan elbánásban részesüljenek, mint a többséget alkotó honfitársaik. Tudjuk, hogy a keresztények saját hazájukban hozzájárulnak az ország fejlődéséhez, pl. Egyiptomban vagy Irakban, Pakisztánban – hangzott el Bernardo Cervellera Vatikáni Rádiónak adott nyilatkozatában.

A keresztények ellen most különös módon fellángoló erőszak többek között annak köszönhető – véli az AsiaNews missziós hírügynökség igazgatója –, hogy a nyugati világ egyre inkább saját gazdasági-kereskedelmi érdekeivel törődik, és az emberi jogok kérdését, ezen belül a vallásszabadságot nem tartja annyira fontosnak. Korábban a nyugat nagyobb hangsúlyt fektetett ezekre a kérdésekre, ma inkább a kereskedelmi megállapodások vannak előtérben.

Bernardo Cervellera az interjúban a vallásszabadság kérdésében az egyensúly elvét hangsúlyozta: konfliktushelyzetben olykor nem az erőteljes közbeavatkozás a célravezető, mert ez akár hátrányt is jelenthet a helyi közösség számára. A missziós hírügynökség igazgatója a megoldást abban látja, hogy a keresztény kisebbségek mellett más vallások számára is kérni kell a vallásszabadságot. Pakisztánban például nemcsak a keresztényeket üldözik, hanem a szikh vallás képviselőit és a buddhistákat is. Rendkívül súlyos a helyzet egyes országokban a muzulmán vallás két nagy ága, a síiták és a szunniták között is.

Az AsiaNews igazgatója szerint egy ország fejlődésének egyik legfontosabb tényezője éppen a vallásszabadság. Amikor tehát a vallásszabadság érdekében emeljük fel szavunkat, nem azért tesszük, hogy kiváltságokat kérjünk a keresztények számára, hanem az egész társadalom fejlődése érdekében. Európának ebben fontos szerepe van. Földrészünknek nem szabad elfelejtenie azt, hogy etika nélkül nem működnek a kereskedelmi megállapodások. Ahol ugyanis vallási jellegű konfliktusok robbannak ki, a gazdasági élet is elpusztul – hangsúlyozta Bernardo Cervellera.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír