Hölvényi György: a keresztény politika a párbeszéd politikája is

Az Országgyűlés katolikus képviselőinek csoportja és protestáns képviselői által szervezett fórumon Hölvényi György kiemelte: a keresztény politika egyben a közjóért végzett szolgálat, valamint a szegények melletti elköteleződés, ez utóbbi feladat pedig a gazdasági válság idején előtérbe kerül. A keresztény politikának a közösségépítés politikájának is kell lennie – tette hozzá.

Az egyházügyi államtitkár rámutatott: a feltörekvő nemzetek bátrabban vallják meg vallásukat, kultúrájukat, Európa pedig gyakran lemond arról az erőről, amit a keresztény civilizáció jelent. Emlékeztetett arra: a kommunista időkben „a hit felvállalása a lázadás egy módja volt”, és a diktatúra körülményei egyértelművé tették, hogy ki tartozik egyházi közösséghez. Ez megváltozott a rendszerváltással, amikor számos közösség szétesett, és újak is létrejöttek, az „atomizált társadalmat” a liberalizmus pedig tovább rombolta. Utalt arra is, hogy a média eszközével az Egyháznak is élnie kell.

Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek, az Osztrák Püspöki Konferencia elnöke kiemelte: az, hogy a Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetést átvehette, annak a jele, hogy jó az együttműködés Ausztria és Magyarország, valamint egyházaik között. Kiemelte: a nyugati világban a keresztények gyakran érzik úgy, kisebbségben vannak a társadalomban, XVI. Benedek azonban arra bátorítja őket, hogy pozitívan álljanak a szekularizált államhoz, amelyhez a keresztények saját értékeiket hozzátehetik.

Megemlítette, hogy Benedek pápa egy korábbi beszédében, Freiburgban azt mondta: a történelem az Egyháznak segített a szekularizáció által, ami az Egyház belső megtisztulásához és reformjához vezetett. A szekularizált társadalomban megvan az Egyház szabadsága ahhoz, hogy saját meggyőződését megélje – fogalmazott.

Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyéspüspök arról beszélt, hogy a keresztény hit nem azonos a keresztény politikával. A kereszténység abban igyekszik segíteni, hogy a világ megtalálja identitását és célját. Így a keresztény politizálás célja az, hogy segítséget adjon a világnak „evilági identitása” és céljai megtalálásában, és hogy az identitásveszteségtől, céltalanságtól megszabadítsa a társadalmat. A keresztény politizálás óriási lehetőséget nyújt ahhoz, hogy az ezen az alapon álló politikusok teljes mértékben együttműködjenek, ugyanis „politikusi céljaikban nem lehet különbség”.

Kiss-Rigó László a konferencián felolvasta Pápai Lajos győri megyéspüspök Telepace olasz televíziónak írt levelét, amelyben többek között az olvasható, hogy megdöbbenten hallgatta a csatornán azt a műsort, amelyben a televízió rágalmazta a mostani magyar kormány tevékenységét. A győri főpásztor meglátása szerint a liberális elvet vallók európai uniós kapcsolataikon keresztül akarják rágalmazni Magyarországot, Orbán Viktort miniszterelnököt és a kormányt. Levelében Pápai Lajos püspök arra kérte a tévécsatornát, hogy legyen szolidárisabb Magyarországgal.

MTI/Magyar Kurír