Húsvéti pillanatok – VIDEÓVAL

Hazai – 2014. április 23., szerda | 17:09

A húsvéti szent háromnap: Krisztus keresztrefeszítésének, sírbatételének és feltámadásának emléknapjai. Ez az egész egyházi év csúcspontja. Az ünnepi liturgiák összefoglalója a Székesfehérvári Egyházmegye honlapjáról.

A krizmaszentelő mise a nagycsütörtök délelőtt nyitánya. Ilyenkor a papok püspökük köré gyűlnek és a szentmisén, amelyet általában az egyházmegyék székesegyházában mutatnak be, megáldják a betegek és katekumenek, keresztelendők olaját, illetve a bérmáláshoz szükséges krizmát. A püspök és a papok megújítják papi fogadalmaikat, amelyeket szentelésük napján tettek.

Nagycsütörtökön délután ünnepeltük az Eucharisztia megalapításának pillanatát. Megemlékeztünk továbbá Jézusnak arról a gesztusáról is, amellyel megmosta apostolai lábát. A nagycsütörtöki szertartás végén következett az oltárfosztás jelképezve a Getszemáni kert magányosságát, Jézus halálos aggodalmát.

Nagypénteken az Úr szenvedését és kereszthalálát ünnepelte az Egyház. A hagyomány szerint a megyéspüspök vezetésével város hívei is keresztutat jártak. A nagypénteki istentisztelet igeliturgiája a Szent Kereszt előtti hódolat és az áldozási szertartásból állt.

Nagyszombat éjszakájának jelentős eseményei voltak a víz- illetve tűzszentelés. A templomokban a húsvéti gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtották meg. Az ünnepélyes húsvéti virrasztáskor, a csöndet az alleluja hangja törte meg, amely hirdette Krisztus feltámadását, a világosság győzelmét a sötétség felett, az élet győzelmét a halál felett. A diakónus a húsvéti örömhír meghirdetésével a húsvéti titkot énekelte, beleágyazva az egész üdvtörténetbe. Az olvasmányok és a könyörgések az ószövetségi és újszövetségi eseményeket kötötték össze. Ünnepelték a keresztséget, a bérmálást. Nagyszombaton véget ért a negyvennapos böjt, és újra megszólaltak a harangok a hívők az alleluját énekelték.


Videó: Somogyi Tamás és BPK

Magyar Kurír